Az első a Cascata névre hallgató, furmányos fazonú kendőcske. Azért furmányos, mert nem a szokványos háromszög kendő, és nem is a teljesen egyenes fazonú stóla, hanem a kettő keveréke. Sok-sok szemre elkezdett cuccocska, türelemre inti készítőjét.
Melinda csodaszép, érő cseresznyére emlékeztető színű, merino-selyem keverék fonalból készült 4,5-es kötőtűvel, 3,9 dkg-ot nyom. Mint az álom, olyan pihe-puhaság, elegáns, amolyan igazi nőcis darab:o) (Nórikán a gombostű jelenleg egy kötömény fontos mércéje)
Ez pedig egy másik furmányosság, eredetileg így néz ki. Érdekes egy technika, egyszerre kötődik az alsó és a felső sor is. Néhányszor végig kell nézni az ajánlott videót, mire az ember megérti, illetve el tudja készíteni a kezdő sort. Néhányszor félretettem, de aztán a kíváncsiságom erősebb volt, így kiszenvedtem magamból. Nem mondom, hogy a kedvenc technikám lett, de azért még biztos fogom alkalmazni. Aztán az első sor nagyon-nagyon szorosra sikeredett, elég volt végigkötni, utána már csak róttam a köröket, mint a bolond:o) Ez készült belőle:
Érdekes volt egyébként a formára igazítás is, egy fél órát biztos eljátszadoztam vele:o) Végül egy jó nagy sáltűvel fogtam össze a csavart részt, hogy ne csavarogjon ott nekem:o)
Fonal: uru-fingering, pont egy gombóc, 10 dkg. 5,5-es tű
Tegnap szinte egész nap a konyha rabja voltam, limaraságokat nönésítettem:o) Készítettem tönkölykenyeret, illetve császárzsemlét ennek és ennek a csodás receptnek a segítségével.
Teljesen rabjává váltam a limaraságoknak! Olyannyira, hogy még fertőzök is, a szomszédasszonyom oda van teljesen, így valamelyik nap kistafírungolta magát, kacsasütő jénai, kenyérsütő gép került a birtokába. Tegnap este elkészítettük az öregtésztát, most megyek hozzá nemsoká, és elkészítjük élete első sk. kenyerét:o)