2009. március 31., kedd

Ez sem rossz, ugye?


Már meg ebbe vagyok teljesen beleszerelmesedve:o) Timici tegnapi kommentjével a fülembe tette a bogarat, irgum-burgum! A narancsos-zöldest félretettem, mert szerencsére itt a tavasz, és meleg sálra egyenlőre nincs szükség. Csipkekendő projekt szintén elpakolva, hisz van már Baboonak és nekem is, amit a vállunkra tudunk ölteni. Tündikémmel megdumcsiztam, hogy a tavaszi színkavalkádot átnevezzük őszi színkavalkáddá, tehát az is félretéve. A Katica-féle batman ujjú mellényke kabát alatt nem szerencsés viselet, tehát az is be a sufniba, egyenlőre. Szerencsére nem sokat kötöttem még belőle, valószínű, hogy beszerzek hozzá valami más összetételű fonalat, mert a 100 %-os pamut nekem nem igazán tetszik, kötni sem szeretem, a csipkeminta sem olyan szép belőle, szerintem. Tudtok ötletet adni, miből érdemes hűvös nyári napokra top felé mellénykét készíteni? De ne legyen tiszta műizé ám:o))
Szóval visszatérve Timicihez, elrebbentette egy két darabból álló poncsó ötletét. Igen rövid gondolkodás után fonaltekerés, egy régi gyári poncsó előkutatása, méricske és már kezdtem is.
Emlékszem, egyszer olvastam Gabella blogján, hogyan kell a méreteket kiszámítani. Meg is találtam, kinyomtattam és terveztem. Persze a "matekos" eszem és a térbeli látásom hiánya megint "segítségemre" volt. Elterveztem, elszámítottam magam. De nem vészes, orvosolható. De még az is lehet, hogy nem lesz rá szükség, remélem, ez a pihe-puhaság is legalább olyan jól tartja magát megfeszítve, mint a többi gyapjú.
Azért jó kis meló lesz ez, két méretes darabot kell elkészíteni, és valahogy nem halad olyan gyorsan, mint a csipkekendők. És, mint az a fotón is látszik, a segédletre még ennyi sor megkötése után is szükségem van, csak úgy, a biztonság kedvéért.

2009. március 29., vasárnap

És ez milyen?


A tegnapi nagy közvéleménykutatás eredményeképpen a Gail-kezdeményemet félretettem szűkösebb időkre.

Erika javaslatát megfogadva kipróbáltam az entrelac technikát. Régóta szemezgettem már vele, csak mindig halogattam a kipróbálását, mert első látásra nagyon bonyolultnak tűnt, illetve a csipkecsodák jobban lenyűgöztek. Aztán tegnap délután eljött az ideje, ennyire jutottam.

Érdekes, tetszik!

Rákerestem a net-en a témára, és igazából egy, számomra használható anyagot találtam, ki is nyomtattam, és magam elé téve a tudományt nekikezdtem. Eleinte furcsának tűnt, hogy is vannak ezek a háromszögek és négyzetek, de a végére nagyon belejöttem. Csak még azt kellene kitalálni, hogy ha már ilyen sokat megkötöttem, mi legyen belőle. Azért lett ilyen méretű, mert a leírás szerint dolgoztam. Már most bánom, hogy nem kevesebb négyzettel haladtam, mert akkor egy sál lehetne belőle. De ez ahhoz szerintem széles, viszont pulcsinak, mellénynek keskeny. Majd lesz belőle valami, még az is lehet, hogy lebontom, és újrakezdem (bár azt nagyon nem szeretem).

A hasznos leírást itt találtam. Próbáljátok ki Ti is!

2009. március 28., szombat

Azok a boldog szép napok ...




















Csatlakoztam Szarvasmici játkékához, és megmutatom, hogyan is néztem ki majd 21 évvel ezelőtt.
A ruhát nem én varrtam, de még csak nem is én terveztem. Ezekhez a dolgokhoz sajnos azóta sincs tehetségem. De nagy hőstett volt abban az időben, hogy kevéske pénzünkből mennyit szánunk ruhára. A mi pénztárcánknak megfelelő kölcsönző kevés volt a városban, és amelyikbe eltévedtünk, igen szerény választékkal rendelkezett. Ha jól emlékszem, talán 2800 Ft-ért sikerült kiválasztani ezt a ruhát, aminek egyetlen szépséghibája volt, hogy derékban, csípőben kissé szorított, mondhatni, alig tudtam magamra feltépni. De jött a nagy elhatározás, amelyet tett követett, és az esküvő napjára (elég nagy rizikó volt ez a vállalkozás) belefogytam a ruhába. És tetszettem magamnak! Aztán az érdekesre sikeredett vacsorákon - a szülők megegyezésének hiánya miatt két helyen volt vacsora - a sok finomság csipegetése, de tényleg csak csipegetése után alig vártam, hogy leszedjem magamról a ruhát, mert rettenetesen szorított.









A csokrom 21 szál gyönyörú vörös rózsából állt azért, mert az esküvő előtt 6 nappal töltöttem be a 21. évemet.




Azért mindkét vacsoránt volt egy-két táncika is, épp ezért a ruha alja kissé viharvert állapotba került néhány botlábú táncosnak köszönhetően (én is a csapathoz tartoztam). A szakadt ruhácskát nagyon szégyelltem, épp ezért újdonsült férjecskémre bíztam annak visszavitelét:o))

Mit szóltok hozzá?

Tegnap délután gombolyítás után nekiláttam a hőn szeretett Gail kötéséhez ebből a hihetetlenül pihe-puha fonalkából. Ti mit szóltok a színvilághoz? Nagyon őszinte véleményt kérek szépen! A fotó színhűre sikeredett. Bevallom őszintén, nekem vegyesek az érzéseim. De emlékszem, a Pattonsból készült kendőnél is így éreztem, és Ti erősítettetek meg abban, hogy szép, és azóta nekem is nagyon tetszik. Ez a kendőcske viszont annál lényegesen sötétebb színekben pombázik, és talán ezért olyan furák az érzéseim.
A továbbra is Cicca névre hallgatók fekete ördögfajzatot muszáj volt megörökíteni a világ számára. Hihetetlen ez a macskusz, mint egy kisbaba, úgy fekszik, és fittyet hány a vaku villogására. Mintha csak azt mondaná: mit szórakozol már velem, eredj inkább böködni!


2009. március 27., péntek

... örömteli pillanatok

Na, drágáim, megérkeztek a csodácskáim!!!
Nem csodálom, hogy a postásnéni a kis csíkos csuhészatyrocskájában nem vállalkozott a házhoz szállításra, mert akkora pakkocskáim lettek, hogy csuda.

És amiket a nagyon gondos csomagolás rejtett:





























No, akkor egy gyors ebéd, aztán gurigázás! Persze miért ne azzal akarnék kezdeni, ami nincs felgurigázva:o))) Következik tehát a Gail 3.

Szomorú várakozás majd ...

Amíg várakozok a tolnai szállítmányomra, ezekkel múlatom az időt. A színes sálacskákkal elég lassan haladok, de nem is csoda, hisz kettőt kötök egyszerre, két végéről támadom a fonalat. Érdekesen alakulnak a színes csíkok benne.







































Ez pedig az előző bejegyzésemben már látott "sivatagi csoda" mohaires változata. Eddig a minta kötésének szeretete megvan, mi sem támasztja ezt alá jobban, mint az, hogy a Yucca Chartot 8x kötöttem le. A kevésbé szerelmetes része majd ezután következik. Hangsúlyozom, majd, mert reményeim szerint ma délután-este már másba böködöm a tűimet:o)
















Nem fenyegetés, de ma még jelentkezem, remélem. Addig is szép napot Mindenkinek!


2009. március 22., vasárnap

Még forró...

a sivatagi csoda! Elkészültem ezzel a szép és mutatós kendővel. Nehéz szülés volt! Ennyire talán még egyetlen kendőmet sem gyűlöltem kötni. Megmagyarázni nem igazán tudom, hogy miért, egy-két apróság bizonyára közrejátszott, pl. nagyon sok szem a tűn, nagyon-nagyon hosszú volt a végén már a sor, a szín nem igazán tetszik (szegény ember vízzel főz), ez volt most készleten, a sok gyönyörűségem jövő héten jön haza a gazdihoz, de ezek pl. a Laminariánál és az Ene's scarfnál is megvoltak. Végül is a látvány kárpótol a sok popsizsibbadásért, éjszakázásért. Köszönet Erikának a megvilágosodásért.

Most kivételesen akkor készültem el, amikor Baboo is itthon van, rögtön bele is kontárkodott a blokkolásba, belátom, igaza lett.
Az első két fotó az én tűzésemet mutatja, csak úgy, megszokásból szúrkáltam a tűt, amolyan öreges derékkal. Jött Baboo: "Anya, hogy néz ez ki, a fotón nem ilyen." Elő a leírás, dupla adag gombostű, fiatalabb derék, és a végeredményt a 3. és 4. fotó mutatja. Végül is magának csinálta:o)


Lányok, tűre fel!

2009. március 19., csütörtök

Gail 2.

Elkészültem egy újabb szépséggel, a Babookám által választott fonalból, és a szintén általa választott mintával. A kendő méretei 195x95 cm. Belement majd 6 guriga fonal, a végén nagyon aggódtam, hogy elég lesz-e, de szerencsém volt, még egy picike kis is maradt.

Ahogy nézegetem, gyönyörködök benne, egyre jobban erősödik bennem az a gondolat, hogy nem igazán volt szerencsés ehhez az intenzív színvilághoz ezt a hangsúlyos mintát választani, mert a színek elnyomják magát a mintát. Persze most már mindegy, ez így maradt. Nekem tetszik, hisz én készítettem, remélem, Baboo is elégedett lesz, hisz ő választotta. Ez is a szegedi napsütésben fog fürdőzni.

Ezek után viszont erősen gondolkodóba estem, hogy miket fogok kötögetni a Rikker-féle új csodákból. Majd ötleteket lesek Tőletek:o)

Szép napot Mindenkinek!

2009. március 16., hétfő

Barátságdíj 2.

Most úgy teszek, mint egyik kedves Blogolóstársam, Timici. Mivel Moncsi barátnőm visszajelölt a díjra, rendhagyó módon jelölnék még 2 kreatív Társat, nevezetesen Gabellát, mint új blogspotost, aki reményeink szerint ellát minket, kötősöket kedvező árú sok-sok szépséges kötőtűvel, illetve Timicit, aki úgy érzem, egyre közelebb kerül a szívemhez aranyos kommentjeivel, és csodás alkotásaival.

Két gyorsfotó a 90 x 195 cm-es frissen blokkolt Blue Baltic Blossomról, melyet úgy döntöttem, Anyukámnak ajándékozok, többek között azért, mert kedvenc színe a kék.






2009. március 15., vasárnap

Újra itthon!





Hosszú hétvégézni voltam a horgásztanyácskánkon, és mikor hazaértem, számítógép bekapcs, mert már blogelvonási tüneteim voltak. Azon túl, hogy mennyi szépséget láttam és nem győztem kommentelni, kedves meglepetésben volt részem, Jucustól díjat kaptam. Aranyos vagy, köszönöm szépen!
A díj továbbításának szabályai: válassz ki 5 blogolót, akiket a legjobb barátaidnak tartasz, és akik megérdemlik ezt a kitüntetést a közösséghez való hozzájárulásukért, nyelvtől függetlenül!Hagyj üzenetet a blogjukban arról, hogy ezt a díjat nekik adod!
Élek is a lehetőséggel, és gyorsan visszaadom Jucusnak, és továbbadom

Anicének, Ercsunak, Moncsinak, Naominak. És megint itt a fő probléma, hogy csak 5 főnek, pedig többször 5 főt is tudnék sorolni. De most melyik ujjamat harapjam?

A hétvégén egy keveset kötöttem is, de inkább többet főzőcskéztem, és ALUDTAM! Újra lehet éjszakázni, remélem, húsvétig kitart, akkor ismét megyünk horgászni, ami nálam abból áll, hogy sokat alszok, akár napközben is. A Blue Balticomnak pici hiányossága van még, ha kiblogoltam magam, leláncolom a szemeket, holnap pedig blokkolás és fotózás, mutizás Ercsunak:o)).

2009. március 11., szerda

Egy kis személyes

Ma 46 éves a Férjuram. Lassacskán öregszik, egyre több a fehér hajszála, mint a fekete. Nem is csoda - mondja Ő - ennyi nő mellett. Cseppet sem hímsoviniszta a szentem. Bár, ha jobban belegondolok, a családunk hímnemű tagjai többen vannak. Ott van ugye Apuka, a két tengerimalac (Csabika és Csubika), a két kutyuska (Cézár és Danika), ez már 5, mi lányok pedig hárman, plusz ez a kis lókötő cicuska, akinek neve nincs, mikor hogy van szólítva, többnyira így hangzik a hívó szó: CICA!!!! Alapjában véve kinti cica, de mostanában - elveimet félrelökve - esténként néhány percet eltölthet a lakásban. Természetesen, mivel cica, a fonalgombolyagot nem hagyhatja figyelmen kívül. Szóval a nemek aránya 5:4 a fiúk javára, akkor miről is
beszélünk?
















Ajándékügyileg ötletem egy szál sem, egyszerűen nem tudok okosat kitalálni azon túl, hogy néhány gatya, zokni, finom borocska. Kötni nem éri meg neki, mert szép nagydarab ember, 48-as lábbal megáldva, úgyhogy inkább ezt kihagyom. Azt gondoltam, kreatívkodok a konyhában egy kicsit. A pogácsát nagyon szereti, lehet az tepertős, sajtos, krumplis (tisztára mint Gombóc Artúr), így sütöttem finom sajtos pogit torta helyett. A szülinaphoz illenék a gyertya is, na az nincs itthon. Még csak 21 éve tudom, hogy mikor van a szülinapja. A tészta lehulló részéből formáztam meg a két számot, és beleállítottam a pogácsás tálba. Ezt fogja este megkapni. A fotón a felöltöztetett finom Egri Medina ruháját Babookám alkotta, ő már megköszöntötte Apukát, mert most hétvégén nem jön haza.


















Még a konyhám kissé romos, rendet kéne rakni, így elég későn tudok kötögetni. Tényleg, ma még nem is kötöttem! Azaz, az éjjel 1 óra már ma volt, akkor mégiscsak böködtem néhány sort.
Borzasztó, ma egész nap olyan sötétség van, nem lehet fotózni, csak sok-sok kínlódás eredménye ez a néhány fotó az össze-vissza kendőről. Ahogy elnézem, a fotózásban rám fér még egy kis fejlődés.



































2009. március 10., kedd

Össze-vissza színű kendő

Tegnap késő este elkészültem ezzel az "össze-vissza" színű kendőcskével. Méretei: 95x198 cm. Mintája a Drops-ról származik, picikét nönésítettem, nekem így jobban tetszik. Fantázianeve nincs, ezért elneveztem össze-vissza színűnek, Utánatok szabadon, mert aranyos volt, hogy a kommentekben így neveztétek meg. A színe nagyon szép, amíg kötöttem, sokszor eszembe jutott a Tiramisu, ugyanis az egyik szín hasonlít arra, mint amikor a Tiramisu krémjébe rumaromát teszek. Nagyokat nyeldekeltem közben, és arra gondoltam, milyen szép lenne ebből a színből egy kendő. Ez már vírusos fertőzés, nem? Ja, és a hétvégén csináltam Tiramisut.

Zsuzsi készített nekem is fejlécet, szabad kezet kapott, és úgy látszik, a kendő színvilága Őt is megfogta, mert ez szerepel rajta. Köszönöm Neked, Zsuzsi!

A kendőt most csak így tudtam hirtelenjében fotózni, mert még nedves, nem viselhető. Ha megszárad, és Tündikém is hazajön a suliból, viselés közben is készítek néhányat.

Valószínű, hogy a kék gyapjúból kezdem el a Baltic Blossomot, jaj, de soká lesz még este!

Szép napot Mindenkinek!

2009. március 9., hétfő

Mellény és kendőkezdemények

Hétvégén elkészültem Baboo mellényével. Hogy jókedvre derítsem a Kedves Olvasókat, elmesélem a mellényforma történetét. Mióta kétágú vagyok, így még nem jártam. Persze hozzátartozik a dologhoz, hogy szombat reggel, kapkodva, néhány lopott percben akartam a szemöltést kipróbálni a vállak összevarrásához. Szépen összeillesztgettem az elejét a hátuljával, lesimítgattam, tű elő, és öltés, közben videónézés. Az egyik váll sikerességén nekibuzdulva gyorsan megcsináltam a másikat is - nem volt nagy dolog azt a 8-8 szemet összeölteni - és munkám eredményét boldogan megvizsgálva jött a hidegzuhany, fordítva varrtam össze őket. Lettem olyan ideges, hogy csuda. Jó alaposan eldolgoztam a lógó szárakat, hogy az ki ne bomoljon. Persze , mondanom sem kell, elég volt kibontani. Az órára nézve 1/2 9, na jó, újból nekiállok, még belefér az időmbe. Megint összevarrom, megint vizsgálgatom, basszus, megint nem jó! Miután majdnem megmartam magam, nagy nehezen megint szétbontottam, és eltettem estig. Az erre szánt időben természetesen sikerült összeállítanom a mellénykét, Gabella ötletét ellesve zsinórt is sodortam bele, mert az odakívánkozott.

A történet tanulsága: ne más feladattól ellopott idődben alkoss, azt csak akkor tedd, ha kifejezetten arra szántad az idődet! Ezt viszont én nagyon nehezen tudom betartani.
Konklúzió: na ezért kötök én inkább kendőket, ott nincs ilyen probléma.












Haladok az új kendőcskémmel, már nagy csomója van, hamarosan elkészül, mert vészesen fogy a fonal, illetve a kendő méretei is alakulnak - már amennyire egy 80 cm-s tűn ezt meg lehet állapítani. A színe nagyon tetszik, bár jobban szeretném, ha nem lenne ilyen összevisszaság benne, azért így is tetszik.















Szokásomhoz híven nem bírtam megállni, és miután Baboo kitalálta, hogy Gailt kér az övéből, annak is nekikezdtem. Tudjátok, fő a változatosság. Már előre félek, hogy ha megjönnek a gyapjaim, és áztatás-száradás után tűre várva sorakoznak a kosárban, hány megkezdett kendő lesz a nappaliban. Talán ettől csupán az ment meg, hogy 1 db 6-os bambusztűm van, és az csak egy kendőhöz használatos. De nálam nem lehet tudni előre!

















Amíg itt pötyögtetek, töltögetek, csöngettek, a postásnéni MEGHOZTA a gyapjaimat! Azért csúcs ez a Magyar Posta. Az egyik csomag, ami borítékban volt, alaposan megsérült, össze-vissza volt szaggatva. De megvan minden, Erika, nyugi! Köszönöm!!!! Gyors fotó a szépségesekről.














2009. március 6., péntek

Sáltűk

A mai postával megérkeztek Annamáriától a sáltűk. Finom kis darabok, jól mutatnak a kendőkön.

A készítő egyedi igényeket is teljesít.

Íme a Babooval közös tűink:















2009. március 5., csütörtök

Gazdagság

Boldogságos vagyok, mert tegnap gazdagabb lettem két csodaszép horgolt terítővel. Moncsi barátnőm ajándokozott meg horgolmányaival csak úgy, mert megérdemlem. Aranyos Tőle! Köszönöm, Moncsikám. Nagyon szépek, finom kis munkák. Helyüket egyenlőre még nem tudom, tervezek egy rattan (ez a mániám, imádomőket) komódot vásárolni a fonalkáimnak, és annak a tetejére gondoltam. Még az ősszel láttam a Jyskben egy helyes darabot, Baboonak szántam volna Szegedre, de nem vettem, mert megrendelésre lehetett, nekem pedig azonnal kellett, mert másnap mentünk hozzá. Nem tudom, van-e még olyan mostanság, majd ha legközelebb Debrecenben járok, kinézek hozzájuk.

Ma pedig ismét gazdagabb lettem, megérkeztek Erikától a csodaszép amcsi fonalak. Álomszépek!!! Alig várom, hogy belebökhessem a tűimet, de délutánig várnom kell ezzel. A zöldes-sárgást Baboo választotta, majd kiötli, mit szeretne belőle. A másikat magamnak szántam, mi mást, mint kendők fogok készíteni belőle. Nekem még nincs olyan jó beleburkolózós. A minta még képlékeny, hezitálok több között is. Amikor kész vagyok egy kendővel, mindig mondom, hogy hamarosan megkötöm más színben is. Igen ám, de mindig jönnek újabb és újabb minták, és alig várom, hogy a kezeim között olyanná formálódjanak, mint a fotókon. Tehát valószínű, hogy új mintába vágok ismét. Persze igyekszem a megkezdett munkákkal is haladni, egy kicsit ezt, egy kicsit azt kötögetek.

Gyorsan lefotóztam őket, és a kis terítőimet, íme:













































Szép napot Mindenkinek!

Nem bírtam megállni, ennyira jutottam eddig: