Nagyon belejöttem...

a hímezgetésbe:o) Az úgy történt, hogy egy nagyon kedves baráti házaspár (a hölgynek készült a bordó shetland kendő) már kellemes ünnepeket kívánt nekünk, és még ajándékokat is kaptunk. Én személy szerint a második képen látható csodálatosan szépséges horgolt terítőcskét. Valami hihetetlenül finom és aprólékos munka van rajta. A vicc az egészben az, hogy kb. 1 hónappal ezelőtt negyedkész állapotában már láttam. Épp nálunk voltak, és Ildi - mint aktív kézimunkázó - előhúzta a táskájából mutatván, hogy min dolgozik éppen. Már akkor is megcsodáltam, de álmomban sem gondoltam, hogy nekem készül:o) Ezt a kedvességet mindeképpen viszonozni illik. Épp ezért tegnap reggel lázasan járni kezdett az agyam, hogy mit is kellene készíteni. Kötni-horgolni már kevés az idő, még a Családom ajándékai sincsenek készen, és megint Mammka jutott az eszembe, valamint a Házi áldásos képecskéje. Mivel hívő családról van szó, úgy gondoltam, ha sikerül szépen elkészítenem és a jövő héten méltó keretet is kap hozzá, akkor ez egy nagyon szép ajándék lesz az egész családnak, némi apróság kíséretében. Hát ... kérem szépen, ilyen lett. És... a szöveghez méltóan nem mondtam cifra és keresetlen szavakat, a házikó két oldalán álló fánál viszont annál inkább:o) Azt hiszem, a fákat kissé Nönésítettem.

Íme az ajándék terítő. Ugye milyen szép?

Végezetül délutáni-esti kínlódásom eddigi eredménye. És még milyen sok van hátra! Ez olyan 80-90 cm, de én legalább 110 cm-eset szeretnék. Annyi vigasztal, hogy már mindenkinek van elkészült apróság, Anyósom Nina-Nöné kendőjéből olyan 8-9 sor van vissza, illetve Anyukám eme kékséges takarója van még hátra. A többi megkezdettet majd az ünnepi pihike alatt fogom befejezni (remélem)!

További szép adventi vasárnapot!