Háromgyermekes anyuka lettem!

Még mielőtt mindenki elszörnyülködne, hogy jó titokban tartottam a dolgot, meg ilyen vénségesen minek már a 3. gyermek, nyugtatólag mondom, hogy csupán vettem magamnak egy gyermeket:o) Na, ez sem hangzik jobban:o)

Annak rendje és módja szerint a leányzót meg is névadóztam (bár a jogszabály tiltja a családon belüli anyakönyvezést, de ha jobban belegondolok, a névadóra nem is tér ki…emlékeim szerint, illetve ez az eljárás csupán egy kis ünnepség, na és persze már nem is vagyok köztisztviselő), Nagy Nóra névre hallgat. Azért Nóra, mert nekem tetszik. Tündim majdnem Nóri lett, de Férjuram lebeszélt róla. Hogy hangzik már az, hogy Nagy Nóra, meg különben is, a sógorom éppen akkor aktuális barátnőjét Nórának hívták, és Apósomék nem igazán szívlelték a menyecskét. A szép és egyszerű hangzású névhez ragaszkodván jutott eszembe a Tünde, és mintha a gyerkőckre szabták volna. Na persze, így éli mindennapjait már majd’18 éve. Bár Tündeként nem igazán szólítja senki, azért ez a böcsületes neve:o)

Vissza Nórihoz: Ilonamamzinál láttam, és elhatároztam, hogy egy ilyen próbababa nekem nagyon kell. Meg is kaptam a beszerzési forrás linkjét, és intézkedtem:o) Nemcsak azért kell, hogy esetleg szebb fotókon tudjam bemutatni Nektek az éppen aktuális kötöményemet, hanem azért is, hogy nevéhez méltón próbababa legyen. Mivel igen-igen utálok formázott dolgokat kötni, értek itt pulóvert, kardigánt, ugyebár mindig kellene a tulajdonos (aki mostanában ritkán látogat haza), azt gondoltam, hogy tökéletes lesz számomra. Elég anorexiás a kicsike, imitt-amott a méreteit nagyítani kell, de sokkal jobb, mint a semmi.

Íme ő legújabb kötöményemben feszítve:o)
Újra kitört rajtam a poncsóláz:o) Még a télen, amikor a Baktus-sálamat kötöttem ebből a Tundra névre hallgató feles gyapjúból, megálmodtam ezt a poncsót. 7-es tűvel estem neki, 65 szemből és 172 sorbán áll egy téglalap (az adatok, ha egyszer újra elkövetnék egy hasonlót, és persze Másnak is, ha ilyenre támad kedve:o)

A szélén sokat gondolkoztam, milyen is legyen. Az egyszerű egyenes túl snassz, ezért hullámosat álmodtam. Valami jó kis hullámos kötésminta ill. technika kereséséhez nem volt türelmem (hamar végezni akartam), ezért a csipkekendők általános szélmintáját alkalmaztam, annyi különbséggel, hogy itt is lustálkodtam:o) Nyilván nem az volt a célom , hogy szép csipkés és cakkos legyen, inkább a hullámzás lebegett a szemem előtt. Azt hiszem, elértem a célomat vele.

A téglalapok egy-egy szélén egy 6 szemből álló csavarás fut végig, megtörve a lustaminta egyhangúságát, és persze így a nyaka is szép lett, nem kellett körbedolgozni, így tökéletes.

Horgolós kezdéssel készült, így a két téglalapot kötést utánzó öltéssel dolgoztam össze, elég jól sikerült.

Rendszeres olvasóim bizonyára emlékeznek még erre az entrelac-poncsóra, ami ige-igen nagyocskára sikeredett. Volt rajtam néhányszor, de csak nem éreztem benne jól magamat, nagyon bő és hosszú volt. Néhány nappal ezelőtt kitaláltam, hogy valamit kezdeni kellene vele, mert szombaton az orvosi kivizsgálásra menvén ezt szándékoztam felvenni. Gondoltam, jó forró vízbe áztatom a kádban, hátha összeugrik. Aztán Ercsuval is beszéltem a dologról, végül megegyeztünk, hogy előbb csak kifeszítés nélkül szárítom meg, előtte langyos vízben átöblítve.

Semmi változás nem történt, bár szombaton felvettem, de nem éreztem jól magam benne továbbra sem. És akkor olvastam Kormica balszerencséjéről. Na, nekem sem kellett több, gondoltam, ha filces lesz, hát filces lesz, nem olyan rossz az, így bedobtam a mosógépbe 40 fokra. Nagyon megörültem, miután kivettem a gépből, szépen látszik a kötés, nem lett nemezes, csupán tömörebb lett a kötés állaga, ééééés kicsit összement! Gyorsan Nórikára dobtam, vizsgálgattam, aztán ma reggel, miután megszáradt, magamra öltöttem. Háááát, szűkebbnek szűkebb lett, a kart sem takarja már annyira, de a hossza nem sokat ment össze. Na jó, eléggé elfogadható. Valamelyik nap ismét felveszem, és meglátom, hogy érzem magam benne. Ha továbbra is rosszul, talán egy újabb 40 fokos vízzel megtámadom. Csak attól félek, hogy inkább a bősége megy össze, mint a hossza. Majd referálok:o)