Itt vagyok:o)

Még mindig szórakozik velem ez a blogger, vagy én vagyok teljesen béna, hm... az sem kizárt:o)

No, megjöttem, igaz, már szombat óta itthon vagyunk, és töretlenül olvasom a blogokat, alig győzöm utolérni magamat.

Az időnk remek volt, igaz, szakadó esőben indultunk útnak azon a bizonyos szerdai napon, azután viszont napról napra egyre embertelenbb időjárás uralkodott. Nem sok helyen jártunk, egy napot voltunk Anyósomnál Tiszafüreden, ahol is a Halas napok rendezvény utolsó napjára érkeztünk (elég is volt belőle ennyi), valahogy évről évre egyre kevesebb az árus, zömmel a kajás-piás részleg, illetve a csilivili rucikkal teli standok uralják a terepet.

Egy fél délelőttöt töltöttünk el Hajdúszoboszlón, és igen-igen ritkaságszámba mentünk, mert a mi célunk nem a strand volt, csupán nézelődtünk egy keveset a bazársoron, illetve egy finom ebéd erejéig betértünk egy csárdába, ahol nem csak mi, hanem a szúnyogok is jóllaktak:o)

A nyaralásunk inkább a pihenésről, a semmittevésről szólt, pihegtünk a ventillátor mellett, jókat zuhanyoztunk a már kora délelőttre felforrósodott tartályból. Férjuram fogott néhány szép halacskát, keszeget, kárászt és két gyönyörűséges - 4 és 2 kg - pontyocskát. Még frissiben konyhakészen a fagyóban landoltak.

Nem igazán sok kötős-horgolós cuccot vittem magammal, de azért olykor alkotgattam is.

Nagyon jót haladtam a piros boleróval, ami már-már kardigánméretű lett. Sajna elfogyott a fonalam, beszerzése folyamatban. Tulajdonképpen a nyaki részből 3 sor, illetve a két elejéről a gomboláspánt hiányzik.

Aztán: a múltkori csajos napunkon vásárolt gyönyörű fém gombokkal felszereltem ezt a kardit, illetve eldolgoztam a lógó szálakat. Ilyen lett:

Készült még egy-két apróság, de ők még jelenleg nem publikusak:o)

Tihanyi Lánykák! Íme a prototípus, zoknikötő tudományom felfrissítésére még egy-két este előkészítem majdnem készre az egyik párat, a másikat együtt kötjük:o)

Végezetül: kérek Mindenkit, aki szimpátiával viseltetik a Nimfa papagájok iránt, hogy az alábbi fotó láttán ne ábránduljanak ki belőlük!!!!! Már-már imádni valóan rondácskák a fiókák! És ahogy szuszognak... haláliak. Nyilván melegük van, pedig még alig van tolluk. Ők bizony a mi papi-párunk fiókái. Remélem, hamarosan elnyerik végső küllemüket, azért úgy mégis csak szebbek.

Egy csajos nap története

Előtte két apró szösszenet: ezzel a fotóval még adós vagyok, elég régen elkészült már ez a szatyor a turis műszál-nylon keverék fonalból 7-es tűvel. Tartalma: 1,80 kg Melinda-fonal!!! Mivel Melinda egyik kedvenc színe a zöld, így az Ő fonalkái tárolására stilszerűen zöld fonalból készült a szütyő. Készül egy lilás, ami pedig majd Bucilla festeményeit fogja tárolni:o)

Ez pedig egy kis apróság, de nagyon örülök, hogy elkészült. Elsődleges cél a volt kolleganőmtől kapott 2 szatyor műszál fonal feldolgozása, másodlagos cél pedig a kötögetős sarkom rendezgetése. Egész pontosan:pl. ha zoknit kötök, és az 5. tűt leteszem, naná, hogy legurul a fotel karjáról, természetesen a fotel alá, jó messzire. Ilyenkor elemlámpa, hasaló testtartás, míg elővadászom őkelmét. Ez a kis "tányér" arra hivatott, hogy a kóborolni készülő apró kellékeimet, tollat, kötőtűvéget, kötésjelölőket, gyapjúvarró tűt, apró szemetet gurulásbiztosan megőrizze.


Ééés a csajos nap: tegnapelőtt Ágim kitalálta, hogy menjünk moziba, nézzük meg az Eclipset. Előtte tegnap délután itthon moziztunk, megnéztük a New moon-t, mivel Tündim és én még nem láttuk. Tegnap aztán szépen előrendeltük a mozijegyeket a Plazaba, ma útnak is indultunk időben. A parkolás után Tündit gyorsan előreküldtük, hogy felvegye a jegyeket, aztán egyszer csak telefonál, hogy nem lehet bemenni, bombariadó van. Hallottuk aztán a nagy zsaruszirénákat, meg terelték ki a plázázó embereket. Ácsorogtunk egy keveset, aztán útnak eredtünk, vásárolgattunk (kézimunka és kreatívbolt), néha visszasétáltunk a Plazahoz, a tömeg töretlenül várakozott, ebéd a "mekiben", újra vissza a Plaza. Tömeg nincs, hurrá, felnézünk a mozihoz, a tömeg a jegypénztár elé csoportosult:o( Úgy döntöttünk, letöltjük a netről, még ha rossz is a minőség, Kadarcson megnézzük. Na persze, az időt el kellett tölteni, ha már egy halom pénzt löktem a parkolóórába, így benéztünk még többek között a könyvesboltba is. Ééés nézzétek, mik vannak nekem:o)


A kötős könyvvel már karácsonykor is szemezgettem, de akkor elhalasztottam, na, most úgy gondoltam, közeleg a szülinapom, meglepem magam. Aztán eszembe jutott, hogy nem olyan rég valakinek a blogján láttam egy könyvet, a címére egyáltalán nem emlékeztem, rémlett, valami rózsaszínes a borítója (majdnem:o), meg a sztorija úgy hellyel-közzel, hogy valami fonalboltról van szó. Tündim, aki nagy könyvesbolt-moly, elkalauzolt a nőcis-részleghez, és nézelődni kezdtünk. Egész véletlenül emeltem le a kupac tetejéről egy könyvet, éééééés alatta megláttam őkelmét. Nagyon örülök a szerzeményeimnek. Jól elfáradtunk.

Most pedig elkezdünk pakolgatni, mert holnaptól kivettünk egy kis szabit:o) Megyünk a horgászósunkba, ahol sajna nincs net, így nem tudlak Benneteket olvasgatni:o( DE viszek egy csomó-csomó kötni és horgolnivalót:o)))

A blogbejegyezések helyett is inkább alkossatok sok-sok szépséget, hogy ne nagyon maradjak le :o) (Mindig az van, ha nincs netünk vagy nem vagyok itthon, tuti, hogy egy csomó bejegyzés születik.)

Legyetek jók!!!

Most már aztán ...

éppen itt az ideje, hogy mutogassak valamit. Sok-sok minden történt nálunk mostanában, de nem kötésügyileg.
Először is: Lánykáim végre élvezik a vakációt. Ágimnak megvan a 4. féléve, Tündimnek megvan az előrehozott infó érettségi. Hurrá!!! Ünneplés még várat magára, reményeink szerint jövő hét közepétől családilag is kitör a vakáció, kimegyünk a horgászósba, és jól kibulizzuk magunkat:o)

Másodszor: belénk csapott a villám:o(( Naná, hogy az internetünk szállt el modemestül, ruterestül, mindenestül:o( Szerencsére nagyobb baj nem lett, de elég volt kibekkelni néhány napig, míg mindent kicseréltünk. Aztán ma közölték a nem tudom én, már hanyadik hibabejelentésemre, hogy sajna a hálózat nem bírja a 15 megás netet, így visszatesznek minket 8 megásra:o( Sebaj, csak legyen már végre állandó jelleggel. Az utóbbi időben állandóan hibabejelentés, javítás, van net, aztán fél nap múlva megint elszáll, házi barkácsolás, van net, aztán megint ... és így tovább. Remélem, ezután rendben lesz.

Harmadszor: végre van egy jó gépem. Tündimmel átköltöztettük az Ő régijét hozzám, telepítgettünk, kínlódgattunk, ma végre sikerült a HP nyomtatóhoz is találni a net-en egy nem fizetős (remélem) szoftvert, ééééés működik. Nagy gáz lett volna, ha nem, mert ez olyan csodás kis masina, hogy van fotókártya olvasója, így tudok a blogra töltögetni, többek között. Éééés van "modzarellám", ezzel a böngészővel már végre tudok olyan blogokat is olvasgatni, amiket eddig az Avant böngészőmmel nem tudtam.

No, a technikai problémák kimagyarázva:o)

Kötésügyileg nem sok mindent tudok mutogatni. Majdnem elkészült, mutogatásra alkalmas állapotba került ez a kis kardigán. Nagy-nagy hálával tartozom Kötögető Katicának, aki egy olasz blogban rátalált, és lefordította nekünk itt. Régi vágyam teljesült, végre sikerült egyben kötött felsőt készítenem. Még a gombok hiányoznak róla, illetve a most ügyesen eltüntetett, de egyébként lógó szálakat kell eldolgoznom, aztán lehet is viselni:o)
Barkáék Gerlepár fonalából készült 5,5-es tűvel 6 és fél gombócból, azaz 30 deka és egy pici.
Naggggyon jó ez a fonal, fele bambusz, fele pamut. Számomra sokkal ideálisabb volt a munka, mint a tiszta bambusz fonallal.

Rájöttem egy nagy felfedezésre, ami persze nekem az csupán: sokkal egyenletesebben tudom kötni az egy sor sima-egy sor fordítottat a klasszikus (elsőlábas sima szem, "kitekert" fordított)
módszerrel, mint az én fajtámmal. Csak egy kicsikét lassabb a fordított sor, bár a végére már nagyon belejöttem:o) Még a végén technikát váltok!

Néhány fotó a műről:





Erős félkész állapotában leledzik egy szintén Barkás Gilice csipkekardigán. A nagyobb része már kész, még a 2 ujja, ami háromnegyedes lesz, illetve a szegőpánt van hátra.
Rájöttem ám más okosságokra is:o) Van az úgy, hogy a fonal nem találja a maga mintáját. Erre álljon itt két példa. Melindám egyik vadócsága, ami még nagyon nem találja a helyét, jobban szeret gombócolva állni. A Vénusz stólát kezdtem el, de nem is annyira a színei miatt, inkább a vastagsága miatt nem tetszik. Amúgy is rontottam, vissza kellene bontanom 2 sort, lebontom az egészet. Már azt is tudom, milyen fonalból készítem el, egyszer...
A másik példa ez a "piroska". Előljáróban annyit, hogy már egy ideje szemezgetek ezzel a felsővel, de még nem találta meg az igazi alapanyagát. Egyébként pedig erősen ajánlom ezt a képtárat, irtó klassz dolgok vannak, mintástól. Sajna sok oroszul, de talán kiskubizható. Szóval ez a piroska egy egyiptomi 100 % pamut fonal innen. Arra jutottam, hogy nem szereti ezt a mintát, így lebontásra kerül.
Helyette azonban találtam egy másik mintát, ami úgy néz, bejön a fonalnak:o) Az Amelie 2010-es nyári számában van egy- szintén egyben kötött - boleró, ezt kísérelem meg. Eddig a hátulja van kész, íme ő:
Szintén ebben az Amelie-ben van egy nagyon cuki fehér horgolt kabátka, "csupán" 141 ilyen csillagocska szükségeltetik hozzá:o) Ha tempóm marad a mostani, talán a következő nyárra el is készül:o)

A fotókon pózoló szitakötő és a kötésjelölők a mai postával érkeztek, KicsiKató ajándékozta nekem! Nagyon szépen köszönöm itt is, e-mail megy nemsoká.


Végezetül egy kis nyálcsorgatósdi, Limara egyik finomsága, kissé nönésítve, ő az.

Mondandóm még rengeteg, mutogatni valóm annál kevesebb, de azért jövök nemsoká. Addig is legyetek jók!

Ui: Nem tudjátok, hogy az első sort miért aláhúzva kezdi ez a blogger? Csak így tudtam kiküszöbölni, hogy nem a mondandómmal, hanem egy fotóval kezdek:o(((