Rájöttem valamire:o)

Még pedig arra, hogy a horgolás gyorsabb, mint a kötés. Legalábbis nálam, és jelen esetemben. Történt ugyanis, hogy a kezeim lefagyó félben vannak, kesztyűm pedig nincs. Azaz van, de nem szeretem. Gondoltam, kötni kellene valami szépet, meleget és gyorsan. Elő is bogarásztam a mintáimat, megtoldottam az Eszterével. Az elhatározást már csak a tettnek kellett volna követnie, mikor is szembe jött velem Annás ujjatlan csipkekesztyűje. Kerestem gyorsan jó kis meleg fonalat, kikaptam Ági lányom horgolmányából a 4-es tűt, és elkezdtem. Aztán tovább gondoltam a témát, és ujjakat is horgoltam neki. Itt már nem követtem a mintát, annyira azért nem vagyok türelmes, hogy még számolgassak is, maradt a jó öreg egyráhajtásos pálca. Tegnap késő este jó sokra haladtam - valamikor 9-fél10 körül kezdtem neki, éjfél körül aludtam be rajta - ma reggel befejeztem, gyorsan masinát ragadtam, és most közreadom. Csak így csálén, lógó madzagokkal, egymagában árválkodva. Este elkészítem a párját is:o)