Mellény és kendőkezdemények

Hétvégén elkészültem Baboo mellényével. Hogy jókedvre derítsem a Kedves Olvasókat, elmesélem a mellényforma történetét. Mióta kétágú vagyok, így még nem jártam. Persze hozzátartozik a dologhoz, hogy szombat reggel, kapkodva, néhány lopott percben akartam a szemöltést kipróbálni a vállak összevarrásához. Szépen összeillesztgettem az elejét a hátuljával, lesimítgattam, tű elő, és öltés, közben videónézés. Az egyik váll sikerességén nekibuzdulva gyorsan megcsináltam a másikat is - nem volt nagy dolog azt a 8-8 szemet összeölteni - és munkám eredményét boldogan megvizsgálva jött a hidegzuhany, fordítva varrtam össze őket. Lettem olyan ideges, hogy csuda. Jó alaposan eldolgoztam a lógó szárakat, hogy az ki ne bomoljon. Persze , mondanom sem kell, elég volt kibontani. Az órára nézve 1/2 9, na jó, újból nekiállok, még belefér az időmbe. Megint összevarrom, megint vizsgálgatom, basszus, megint nem jó! Miután majdnem megmartam magam, nagy nehezen megint szétbontottam, és eltettem estig. Az erre szánt időben természetesen sikerült összeállítanom a mellénykét, Gabella ötletét ellesve zsinórt is sodortam bele, mert az odakívánkozott.

A történet tanulsága: ne más feladattól ellopott idődben alkoss, azt csak akkor tedd, ha kifejezetten arra szántad az idődet! Ezt viszont én nagyon nehezen tudom betartani.

Konklúzió: na ezért kötök én inkább kendőket, ott nincs ilyen probléma.

Haladok az új kendőcskémmel, már nagy csomója van, hamarosan elkészül, mert vészesen fogy a fonal, illetve a kendő méretei is alakulnak - már amennyire egy 80 cm-s tűn ezt meg lehet állapítani. A színe nagyon tetszik, bár jobban szeretném, ha nem lenne ilyen összevisszaság benne, azért így is tetszik.

Szokásomhoz híven nem bírtam megállni, és miután Baboo kitalálta, hogy Gailt kér az övéből, annak is nekikezdtem. Tudjátok, fő a változatosság. Már előre félek, hogy ha megjönnek a gyapjaim, és áztatás-száradás után tűre várva sorakoznak a kosárban, hány megkezdett kendő lesz a nappaliban. Talán ettől csupán az ment meg, hogy 1 db 6-os bambusztűm van, és az csak egy kendőhöz használatos. De nálam nem lehet tudni előre!

Amíg itt pötyögtetek, töltögetek, csöngettek, a postásnéni MEGHOZTA a gyapjaimat! Azért csúcs ez a Magyar Posta. Az egyik csomag, ami borítékban volt, alaposan megsérült, össze-vissza volt szaggatva. De megvan minden, Erika, nyugi! Köszönöm!!!! Gyors fotó a szépségesekről.

Sáltűk

A mai postával megérkeztek Annamáriától a sáltűk. Finom kis darabok, jól mutatnak a kendőkön.

A készítő egyedi igényeket is teljesít.

Íme a Babooval közös tűink:

Gazdagság

Boldogságos vagyok, mert tegnap gazdagabb lettem két csodaszép horgolt terítővel. Moncsi barátnőm ajándokozott meg horgolmányaival csak úgy, mert megérdemlem. Aranyos Tőle! Köszönöm, Moncsikám. Nagyon szépek, finom kis munkák. Helyüket egyenlőre még nem tudom, tervezek egy rattan (ez a mániám, imádomőket) komódot vásárolni a fonalkáimnak, és annak a tetejére gondoltam. Még az ősszel láttam a Jyskben egy helyes darabot, Baboonak szántam volna Szegedre, de nem vettem, mert megrendelésre lehetett, nekem pedig azonnal kellett, mert másnap mentünk hozzá. Nem tudom, van-e még olyan mostanság, majd ha legközelebb Debrecenben járok, kinézek hozzájuk.

Ma pedig ismét gazdagabb lettem, megérkeztek Erikától a csodaszép amcsi fonalak. Álomszépek!!! Alig várom, hogy belebökhessem a tűimet, de délutánig várnom kell ezzel. A zöldes-sárgást Baboo választotta, majd kiötli, mit szeretne belőle. A másikat magamnak szántam, mi mást, mint kendők fogok készíteni belőle. Nekem még nincs olyan jó beleburkolózós. A minta még képlékeny, hezitálok több között is. Amikor kész vagyok egy kendővel, mindig mondom, hogy hamarosan megkötöm más színben is. Igen ám, de mindig jönnek újabb és újabb minták, és alig várom, hogy a kezeim között olyanná formálódjanak, mint a fotókon. Tehát valószínű, hogy új mintába vágok ismét. Persze igyekszem a megkezdett munkákkal is haladni, egy kicsit ezt, egy kicsit azt kötögetek.

Gyorsan lefotóztam őket, és a kis terítőimet, íme:













































Szép napot Mindenkinek!

Nem bírtam megállni, ennyira jutottam eddig:

Ene's Scarf

Elkészültem eme csodás remekművemmel. Minden nagyképűség nélkül (nem jellemző rám) mondhatom, hogy csodálatos darab került ki a kezeim közül. Hatalmas, 120x240x150 cm-es, 7-es tűvel kötve, digimérleggel mérve pontosan 37,8 dkg.

Igaz, hogy a végén már picit untam kötni, de a végeredményt látva megérte. Hamarosan megkötöm más színekben is, kicsit kisebb tűvel. Azt hiszem, ezt is a Lánykámnak adom, annyira jól tudja ezeket a kendőket viselni. És persze Ő több helyen tudja mutogatni, mint én. Csak aztán az egyre több és szebbnél szebb kendők láttán a szegedi joghallgatók nehogy ostromolni kezdjenek! Persze imádok kötni, de a családi várólistám nagyon hosszú, nem fogok unatkozni mostanság. Aztán ha megjön a tavasz, amit mindannyian nagyon-nagyon várunk, lehet menni a kertbe is, a kötésre picit kevesebb időm fog jutni.

Néhány fotó félvállon átvetve, és egyenlőre csak bőr kontytűvel megtűzve, illetve vállkendőként középen szalaggal összekötve. A kendőket kötőknek és viselőknek nagyon ajánlom, nézzen szét itt. Csodálatos dolgokkal fognak találkozni, akik ellátogatnak Annamária blogjára, többek között készít sáltűket, egyedi igények szerint is.

A képek minőségéért nem vállalok garanciát, mert én készítettem őket, a főfotós modellt állt.

További szép napsütéses napot Mindenkinek!

Lassacskán haladgatok

Jelentkezek már, nehogy elfelejtsetek. Most csak félkész dolgokat tudok mutatni, de olyan írás- és fotókényszerem van, úgyhogy megmutatom, éppen hol tartok a csodás Ene-kendővel. Azért már látszik a vége, a 2-es mintát kell még egyszer ismételnem, aztán jöhet az utolsó minta, és KÉSZ lesz. Jó lenne a héten befejezni, mert már egy kicsikét unom. Annyi bizonyos, hogy irtó nagy lesz, és súlya is van. Nem is tudom, hol fogom én ezt blokkolni. Nagy tűvel, pontosan 7-essel készül, és marhára eszi a fonalat. A fél kg 3 darabban érkezett, és már a 2. darabnak a végét járom. Gyanítom, el kell kezdenem felgurigázni az utolsót is.

Pihentetésképpen kötök egy mellényt is, amibe Gabella blogján szerelmesedtem bele. Még karácsonyra készítettem Baboonak egy kissé ortopéd mellényt, így e minta láttán azt bontogatom, és ezt kötöm belőle, szintén Baboonak. Furi a 7-es tű után 4-essel kötni, ennek ellenére ez picit látványosabban növekszik, hisz lényegesen kevesebb a szemszám.
Szokásomtól eltérően nagyon igyekszek a leírást szó szerint követni, csakhát... Nagyon-nagyon nem szeretek egy sor sima - egy sor fordítottat kötni, csak úgy magában, nem is tudom szép egyenletes kötni. Épp ezért a vállrészen egy csalafintaságot teszek a dologba, a szélére is kötök mintát. Ez főleg a hátuljánál lesz jó, mert a sok-sok sima szem kötése után alig várom majd, hogy jöjjön egy pici mintarész.















Elég sokat bolyongok mostanában a blogok között, nézelődök, tátom a szememet-számat, miféle csodákkal találkozok össze. És persze közben gyűjtögetem az ötleteket, csak sokszor elfelejtem, kinél mibe szerelmesedtem bele, és ez egy kicsit növeli a net-ezéssel töltött időmet, míg megkeresek valamit. Meg aztán a számítógép előtti széken is muszáj üldögélni, mert a fotel már bőrkeményedést csinált a fenekemre. Fő a változatosság!

Szép napot Mindenkinek!

Special Friens Award

Egy számomra nagyon kedves blogbarátnőmtől, Naomitól kaptam ezt a Special Friens Award díjat!Miről is van szó?

"Ezek a blogok szerfelett bájosak, a blog íróknak az a céljuk, hogy barátok és barátságosak legyenek. Nem a pénz a mozgatórugó. Reményeink szerint ezen díj átadásakor több barátság keletkezik, a barátság elterjed, és több figyelmet kap a blogger. Amikor továbbadod, kérlek vedd figyelembe ezen elveket. Válassz nyolc embert."

És íme az én nyolc választottam:

Először is, vissza a feladónak, azaz Naomi, és a többiek, szigorúan ABC-sorrendben:

Anice

Bucilla

Erika

Jucus

Majonez

Mariska

Moncsi

Gyapjú

Anice kérésére néhány fotó a mözsi gyapjúról:

Annyit el kell, hogy mondjak, én még soha nem kötöttem 100 %-os gyapjúfonalból, éppen ezért nincs összehasonlítási alapom. Max. 50 %-os gyapjúból, pl. a Laminariát, illetve 40 %-osból az ST-t és a Gailt. Már azok kötésekor meglepődtem, mennyire más, mint a tiszta műizés fonalak. Olyan rugalmas, nyúlós, szóval, élveztem velük a munkát. Na de a 100 %-os gyapjú, ez valami csoda a számomra. Nem tudom, hogy a külföldről származó tiszta gyapjúk, mint pl. amiket Bucillánál is Erikánál is látok, milyen minőségűek, egyenletes e a szál stb. A Rikker féle egyágú gyapjú szála nem egyenletes, vannak benne nagyon rövid szakaszon picit vastagabb részek, pl. ilyenek:

Vannak nagyon vékony szakaszok, illetve nagyon vastag részek is, de nem sok. Most pont nem találtam olyat a gurigámon, ami szabad lenne, így csak a megkötött részt tudtam fotózni, ime:

Azért alapvetően a fonal vastagsága ilyen:

Még nem tudom, milyen lesz a kész kendő, teljes véleményt csak akkor tudok mondani. Annyi viszont tény, hogy itt van Magyarországon, mindenki számára elérhető közelségben, és ami nagyon fontos, megfizethető! Érdemes többet rendelni, mert utánvéttel postáznak, ha jól emlékszem, 1620,- Ft a postaköltség. Én ezen a vajszínűn kívül rendeltem még március közepi szállítással kétágú feketét, háromágú zöldet is. Kíváncsian várom őket.

Bocsánat a képek minőségéért, nem vagyok profi fotós.

Szép napsütéses napot Mindenkinek!

Shetland Triangle

Ma délelőtt elkészültem egy újabb művel, a Shetlend Triangle-val. Méreteit tekintve: 190x100 cm. Olyan igazi, beleburkolózós darab lett, ilyenre is akartam, pontosan 30 dkg Pittsburgh fonal ment bele 7-es tűvel kötve. Remélem, Babookámat kellőképpen melegíteni fogja! A fotók nem az igaziak, vaku nélkül nagyon sötét, vakuval pedig a színét nem adja vissza.

Közben megkérkezett a gyapjúm egy része is, mosás, száradás után az ujjaim annyira bizseregtek, hogy nem bírtam ellenállni, elkezdtem az Ene's Scarftot. Hát, mit mondjak, elég volt a 375 szemet felszedni! De olyan jó, hogy a széle nemsoká kész, és jön a kicsit lagymatagabb főrész. És nem mellékes, elkezdenek fogyni a szemek!

Azért, hogy ne gondoljátok rólam azt, hogy mindig csak kötök, megmutatom, ma délelőtt mit csináltam kendőáztatás és tűzés között. Sonkát sütöttem kenyértésztában. Évek óta készítem, nagyon finom. Én főleg a sonkalével átitatódott kenyeret szeretem nagyon. Egy harmadik fotó, a végeredmény hiányzik, sajnos, az megmutathatatlan. Így még soha nem jártam, a tészta szabályosan lecsúszott a sonkáról. Így hát nem publikus. Legyen elég egy a nyújtótáblán és egy a tepsiben, becsomagolt állapotban.

További szép napsütéses délutánt kívánok!

Papapapám... Laminaria

Végre, valahára, elkészültem!!! Bocsi Lányok, hogy nem vártalak meg Benneteket, de egyéb sürgős kötnivalóim vannak. Ezúton köszönöm Erikának és Anicének a segítséget! Nem gondoltam, hogy eljön ez az idő, már a végét rettenetesen untam. Azért nem bántam meg, hogy belefogtam, és elkészült ez a kis finom csoda. Azért a mintát most elteszem, na nem a kosaram legmélyére, de egyenlőre nem kívánom látni. A kendő méretei: 152x90 cm. Tudtam volna még feszíteni, de nincs akkora szabad helyem. Néhány fotó, melyek vakuval készültek, de nem igazán adják a fonal eredeti színét.














































Talán ez színhűbb, de nagyon sötét a fotó:
















Közben pihentetésképpen elkészültem Baboo tavaszi színkavalkádjával. Méretei: 145x24 cm. Nem igazán hosszú, mert ez a kedvencemmé vált csillagminta elég fonalzabálós. De igazán jó tartást ad a sálnak.
































Készül a tesónak is egy kistesó, illetve a tesó barátnője is igényét fejezte ki egy ilyen kis tavaszi nyakbavalóra. Ez a fonal nem annyira élénk színű, amolyan kis szolid, pasztelesebb. Fél számmal nagyobb tűvel illetve kevesebb szemmel kötöm, mert kettőnek kell kijönni ebből a gurigából.
















És végül: Baboo és én elindítottuk a saját családi cserebere akciónkat. Én kötök Neki kendőt, sálat, ő pedig fűz, horgol nekem karkötőt. Íme legújabb alkotása. Bocsi kislányom, a képet Tőled loptam. Mint mindent, a fotózást is ésszel és jó ízléssel csinálod. Csuda ez a gyerek, képes minden hétvégén 2 x 4,5 órát utazni Szegedről hazáig, csak hogy ilyen és más szépségeket alkothasson. A karkötő közelebbről megszemlélhető itt.




















Szép napsütéses napot Mindenkinek!

Laminaria

Engem is elkapott a Laminaria-őrület, elhatároztam, hogy Erikáékkal együtt én is megkötöm ezt a misztikusnak tűnő kendőcskét. A méreteit tekintve szép kis darab lesz, a szemek számáról már nem is beszélve. Most majd 300 szemnél járok, elég egy sort végig kötni. Intenzíven két napja foglalkozom vele, minden szabad percemet ez tölti ki. Akad is probléma bőven, nem győzöm jelölni, hol tartok éppen, de azért a minta is adja magát, hogy éppen mi következik. Érdekes módon nekem gondot jelent a virágminta 5. sora, itt állandóan tévesztek, aztán nem győzök számolni, ellenőrizni, végül visszabontani. Szerencsére a közepéig rendben van, alig várom a szakasz végét, hogy kijön-e a centerszem rendesen, aztán a baloldalon bontogatás. Ilyen az én formám, de nem adom fel. Szuper ez a kis "százéves" Róma fonal, azon túlmenően, hogy fele gyapjú, a színe is éppen elmegy, ennyit már megkötöttem egy 5 dkg-os gurigából, és még egy picinyke van belőle. Méterben nem tudom, mennyi lehet, úgy látszik, 20-30 éve nem volt divat feltüntetni a fonal hosszát. Csupán annyi van a papírján, hogy kb. 5 dkg. Bár olvastam Erikánál, hogy a következő minta fonalzabáló lesz, szerencsére a készletem ezen kívül még 3 gurigából áll. Reményeim szerint marad még annyi, hogy egy ST kendő, vagy egy Ene kitelik belőle. Ja, és 4,5-ös tűvel kötöm. Szóval, most ez tölti ki a szabad perceimet.

Alkotásteli hétvégét kívánok Mindenkinek!

Újabb szerelem

Tegnap mozgalmas napom volt, Debrecenben jártam ügyintézni. Ha már ott jártam, nem szalaszthattam el annak a kézimunkaboltnak a megtekintését, amit Moncsi barátnőm ajánlott, mégpedit őket. Hát, megállapítottam, hogy a készlet picit megkopott, különösen a gyapjútartalmú fonalak tekintetében. A net-en sokféle fonal van, sok-sok színben, a valóságban készleten nincs, megrendelésre érkezik. Így nem tudtam pótolni a Gailnál megfogyatkozott fonalamat, valószínű, hogy nem lesz elég egy újabbra, hacsak nem kötöm hozzá a kb. 3 éve megkezdett kötöményemet bontás után. Már a bontás megtörtént, hadd simuljon a szentem. De azért nem jöttem haza üres kézzel, a Pittsburgh-ból vettem másszínűt, szép bordót. Ebből elhoztam a készletet, 50 dkg volt. Nem bírtam ki, hogy ne kezdjek bele az újabb szerelmem megvalósításába, a Shetland Triangle kötésébe. Borzasztó, hogy mostanában milyen kicsapongó vagyok, állandóan szerelembe esem és hűtlenkedek. Mindig valami újra vágyom, így aztán gyűlnek-gyűlnek a megkezdett munkák. Végül is nem baj, legalább változatos az életem. Mikor melyikhez van kedvem. Visszatérve az ST-hez, nagyon szép ez a minta, és könnyű. Hálás köszönet érte Áginak. Íme:

Délután pedig apróságok kötésébe kezdtem, az útrakelő Gail, hogy ne unatkozzon, kapott utitársul 2 majonez-féle nyuszikát, és egy eprecskét, őket:

A vékonyka színes fonalak egyikéből szintén ST kendő készül, terveim szerint magamnak.

Ja, persze nem bírtam magammal, és elkezdtem a Laminariát is, csak azt elfelejtettem lefotózni, majd ha már többet haladtam vele, mutatom. Egyenlőre ennyi.

Jaj, majdnem elfelejtettem egy fontosat, ma felvettem telefonon a kapcsolatot Rikkerékkel, rendeltem kétféle gyapjút, az egyik hamarosan megérkezik, a másik március vége felé - egyrészt sajnos, másrészt pedig nem baj - ha így folytatja az idő, a poncsó viselése úgyis várat még magára.

Gail

Ma kora reggel kész lettem egy csodával! Ilyen szépet talán még soha nem kötöttem. Teljesen beleszerelmesedtem a múltkoriban Évi blogjában. Ő is elkészült vele. 4 nappal ezelőtt csodák csodájára találtam a régi dolgaim között olyan fonalat, ami gyapjút is tartalmaz, igaz csak 40 %-ban. De ez éppen elég volt ahhoz, hogy élvezzem a kötést. A gyártó 5-ös tűt javasol, én 6-ossal vágtam bele. Nagyon jó volt kötni, a minta sem túl bonyolult. Igaz, hogy a végén a széle mintánál kétszer is bontanom kellett, de azt hiszem, megérte. Még tegnap vettem hozzávaló mosóport, áztattam, öblítettem, és most fejeztem be a kifeszítést. Helyem nem nagyon van ekkora darabokhoz, de megoldottam. Most a kifeszítéskor vettem észre egy apró hibát, de azt gondolom, csak én látom, mert tudom, hogy hol kell keresni. Ajándékba szánom, remélem, a leendő gazdájának is tetszeni fog ez a hatalmas darab, melynek méretei kb. 170x100 cm. Lehetne még feszíteni, de már nem fér. 25 dkg, azaz 470 m Pittsburgh márkájú fonal ment bele. Azt hiszem, hamarosan megkötöm újból.

Voltam tegnapelőtt elmaradt Katalin napot köszönteni, vittem a kis zongorakesztyű-sál szettemet, ami szerencsére nagy örömöt okozott a gazdájának. Mint kiderült, valamikor régen ő is kötött, és maradtak ki fonalai. Rögtön 2 szatyor mindenféle kötnivalóval tértem haza, Férjem "nagy-nagy örömére." Akad benne akril, de találtam 5 guriga 50 %-os gyapjútartalmút is, fáradt bordó színben, Róma névre hallgat. Már csináltam is próbakötést, és úgy döntöttem, hogy Erikáékkal belevágok a Laminariába. Már nagyon várom a kezdést. Félkész darabjaim vannak, Baboonak nemsoká kész a színes kavalkádból készülő tavaszi kendő. Tündikémnek elég lassan halad a sötétszürke mohair stóla, most ahhoz nincs kedvem. Borzasztó dolog ez, hogy ha látok valami újat, mindig az izgat a legjobban. Pl. szegény zoknik is még mindig ott hevernek a kosárban. Majd a nyáron talán sor kerül rájuk. Mivel nem nagy darabok, talán nem fogok beléjük izzadni.