Régen jelentkeztem már, nem is tudom, miért. Egyrészt nem igazán volt mit mutatnom, ebből következően nem volt érdemleges mondandóm sem. Másrészt időhiány, kedvtelenség? Talán...
Egy korábbi bejegyzésemben már említést tettem a "szövés" szó kapcsán egy sálról, ami nagyon megtetszett. Kigondoltam, hogy a Férjemnek megkötöm. Talán a sál kötésébe nem törik bele a bicskám, olyan ruhadarab, ami nem méretfüggő, mert egyébként a drágám 48-as lábon kb. 150 kg-ot cipel. Ilyen méretekre nem sok kedvem van kötögetni.
Először egy másik fonalból álltam neki, egy tavalyi turiportya alkalmával szereztem a Férjem kedvenc zöld színében 3 gombóc zoknifonalat. Tűre is barkácsoltam 355 szemet, nagy lelkesen el is kezdtem a kötögetést, de valahogy nagyon lassan haladt, meg szúrósnak is találtam a fonalat.
Irenkának egy tali alkalmával megmutattam készülő művemet, szerinte még szorosnak is tűnt a kötömény. Én győzközdtem magamat és Őt is, hogy nem-nem, de aztán hazatérve elgondolkoztam a dolgon. Végül igazat adtam Irénkének, és félretettem. Elkezdtem keresgélni a fonalkupacomban (hegyemben), de NEM találtam alkalmas fonalat. Vagy kevés volt, vagy színben nem igazán jött be. Bevásárlás címen meglátogattam a Lidl-t, és hogy, hogy nem, egy csomag zoknifonal vándorolt a kosaramba. Ezek után már semmi nem állt az utamba, egy kötéspróba után este ismét felszerencsétlenkedtem a 355 szemet a tűre , és megkezdtem a végtelennek tűnő munkát. Aki ismer, tudja rólam, hogy hosszú ideig nem tudok csak egy darabbal foglalkozni, legalább 3-4 munkát futtatok párhuzamosan, a többi megkezdettről már nem is beszélve. Ezzel a sállal kb. 4 napon keresztül foglalkoztam folyamatosan, míg nem következett egy pécsi kirándulás, amiről szó szerint egy bőröndnyi fonallal tértem haza:o) De erről majd lentebb.
A sál paraméterei:
- minta:
Cerus- fonal: Treviso sock wool (Lidl-s zoknifonal)
- tű: 4,5-es KnitPro körkötőtű
- súlya: 93 gr
- 132 cmx17 cm
- a széle I-corddal körben végigkötve (egy örökkévalóságnak tűnt), de így szép egyenletes, mintegy keretet képez
A sál textúrája közelről. Mintha nem is kötve lenne, ugye?
És akkor visszakanyarodva a kirándulásra.
Októberben nagy utakat tettem meg hódolva a szenvedélyemnek. Először Vácott jártam
Mónikánál, és egy
korábbi bejegyzésemben mutatott csodás szerzeményekkel tértem haza. Vannak elkészült darabjaim belőlük, de azokat majd később mutatom.
Aztán nagyot utaztam Pécsre
Ágihoz, és - mint már mondtam - egy bőröndnyi fonallal tértem haza:o) A hatalmas kupacról fotó nem készült, de ígérem, apránként megismertetem Veletek.
Többek között vásároltam Soufflé névre keresztelt fonalat, háromféle színben, ezek közül kettőből a remekművek itt láthatók. Alapvetően simán elsétáltam volna e mellett a fonal mellett, valahogy nem az én világom. Picit fényes, picit vastag, picit "grádicsos", valahogy semmi nem stimmelt vele. De aztán megláttam egy belőle készült stólaszerűséget, ami jól nézett ki, marha meleg volt, és "gyorsan elkészül" minősítést kapott. Színválaszték rengeteg, alig tudtam választani.
Valóban gyorsan elkészült a sál, a végén már mértem is az időt, egy gombóc kb. fél óra. Nem kell rajta csodálkozni, hisz 10-es tűvel lustakötéssel elég szaporán halad a munka:o)
Néhány adat:
- fonal: Soufflé by BBB - 38 % merino,47 % akril, 9 % viszkóz, 6 % poliamid; 50 gr/38 m
- tű: 9-10-es KnitPro körkötő tű
Ehhez a piroshoz még egy fülvédő is készült, teljes mértékben elhasználtam a 6 gombóc fonalat.
Folyt.köv:o)
Szeretnék házi feladatot adni kedves Olvasóimnak:o)
Megosztanátok velem, hogy a tiszta gyapjúból készülő kötöményeiteket, és itt leginkább a pulóverekre, kardigánokra, nem pedig a kendőkre, sapkákra és egyéb apróságokra gondolok, hogyan tisztítjátok, szárítjátok? Előre is köszönöm.
Még pedig arra, hogy a horgolás gyorsabb, mint a kötés. Legalábbis nálam, és jelen esetemben. Történt ugyanis, hogy a kezeim lefagyó félben vannak, kesztyűm pedig nincs. Azaz van, de nem szeretem. Gondoltam, kötni kellene valami szépet, meleget és gyorsan. Elő is bogarásztam a mintáimat, megtoldottam az Eszterével. Az elhatározást már csak a tettnek kellett volna követnie, mikor is szembe jött velem Annás ujjatlan csipkekesztyűje. Kerestem gyorsan jó kis meleg fonalat, kikaptam Ági lányom horgolmányából a 4-es tűt, és elkezdtem. Aztán tovább gondoltam a témát, és ujjakat is horgoltam neki. Itt már nem követtem a mintát, annyira azért nem vagyok türelmes, hogy még számolgassak is, maradt a jó öreg egyráhajtásos pálca. Tegnap késő este jó sokra haladtam - valamikor 9-fél10 körül kezdtem neki, éjfél körül aludtam be rajta - ma reggel befejeztem, gyorsan masinát ragadtam, és most közreadom. Csak így csálén, lógó madzagokkal, egymagában árválkodva. Este elkészítem a párját is:o)
