...kérek szépen egy kis energiát Tőletek!
Egy kicsikét eltűntem, de most az engem hiányolók miatt megmutatom magam. Mostanában valahogy semmi nem megy úgy, ahogy kellene, ahogy én szeretném. Elvesztettem az aktivitásomat, kötés iránti szenvedélyemet, aki megtalálta, kéretik nekem visszaszolgáltatni:o) Nap mint nap csak szenvedek a kötéseimmel, és semmi nem úgy sikerül, ahogy elterveztem.
Itt van például mindjárt ez a blúzocska. Végre valahára találtam egy nagyon csini, és egyáltalán nem bonyolult fazonú nyári felső leírást, el is készítettem annak rendje és módja szerint, betartva a pontos utasításokat (némi nönésítés azért született, szemek száma, minta változtatása). A végeredmény viszont nem az igazi, értem itt a nyaka-válla részeket. Pedig próbáltam is, mégis bő lett, ezért gyorsan horgoltam bele egy duplaláncszemes madzagot. Így már jobban néz ki, persze Nórin minden jól áll:o) Most éppen nem a legelőnyösebb formáját mutatja (nincs is neki olyan), megfosztottam a karjaitól, hogy fel tudjam öltöztetni, és vissza sem adtam neki a fonal védelme miatt. Ez a Barkaság a
Mandarin nevű 100 % bambusz fonal, amivel volt néhány csatám. Nagyon jó a fonal, kellemesen hűs tapintású, bizonyára kényelmes viselet is lesz. Azonban rettentően nehezen ment vele a munka, pedig nagyon igyekeztem az összes (sok-sok) szálacskába egyszerre belebökni (nem mindig sikerült). Továbbá elég sérülékeny épp emiatt a sok-sok szála miatt. Pl. a körmöm mellett egy kis száraz bőrdarabka beleakadt, úgy kihúzta az egyik szálat (szerencsére a fonákán), hogy már eltüntetni sem lehetett. Belegondoltam, hogy mondjuk egy zsúfolt autóbuszon valaki beleakad, oda az egész pulcsi. Na de ne legyek már megint pesszimista!
Mivel a fazon tetszik, bőszen jegyzeteltem is, egy másfajta fonalból ismét nekiesek:o)
Egy elmaradásomat pótolom a következő fotóval.
Naomi barátnőmtől kaptam még egy korábbi cserebere kapcsán. Nagyon praktikus és nagyon szép, Naomi romatikus alkatát tükröző tartócska. Nem sok lakója van, mert sok-sok ufómban pihiznek a varázstűim.
Újabb dicsekvés: Bibííí, van ám nekem egy hozzám nagyon közel lakó tűbarátném,
Irenka, aki bevezetett a fonaltúrás rejtelmeibe:o) Két hete egy pénteki délutánon egy rövidke időre összefutottunk, és gyorsan túrtunk egy keveset. Mondanom sem kell, üres kézzel egyikünk sem távozott. Találtam nagyon jó kinézetű akril-nylon keveréket (elsőre elég bizarr), DE szatyornak szántam, és eddig nem is csalatkoztam. Mutizni még nem tudom, mert nem sok látszik belőle. E hét pénteken a turi fele volt dolgom, és mivel nem tagadhatom meg önmagam, betértem egy fordulóra. Új készlet nemigen érkezett, a múltkoriak köszöntek rám, de jól beletúrkáltam a kosarak mélyére, és találtam egy különleges darabot: pici akril, pici len, sok pamut. Hoztam haza belőle 4-et (jó néhány ott maradt), gondoltam, ez is jó lesz szatyornak. Egyébként azért emlegetem sűrűn a szatyrot, mert fonalrendezkedésbe fogok kezdeni hamarosan, és azt találtam ki a kis okos agyammal, hogy valami rúdfélére felaggatva a szatyrokat tárolom majd a fonalaimat. Hát, köthetek jó néhány szütyőt, az már egyszer biztos.
Visszatérve a lenes fonalhoz: készítettem belőle egy kis kötéspróbát, kimostam, hogy lássam, valóban puhul-e. Éééés igen, érezhetően finomabb lett a tapintása. Na, gondoltam egy nagyot, másnap ismét arra vettem az irányt, és bezsebeltem az egész készletet, 14 érintetlen és 2 visszabontott gombócka:o) Ebből a mennyiségből azért már nem szatyor fog készülni:o)
Igen-igen nagy szerencse ért a napokban,
Barkáéknál főnyereményt nyertem! Hova is kerülhetne a legjobb helyre, ha nem hozzám:o), amilyen hörcsögölő vagyok. Ezúton is szeretnék gratulálni minden nyertestársamnak, jó kis játék volt ez! Örök hála Barkáéknak! Egy-két napon belül ki is gondolom, mit szeretnék venni a sok-sok barkabankócskámból.
Azért a múlt héten sütögettem is, kipróbáltam
Limara Hagymácskáját. Mivel épp kenyérsütés következett, gondoltam egyet, és a tészta felét elcsenve sült egy picike kenyér, és három hagymácska.
A végére hagytam egy fontos információt, a tegnapi naptól 2 felnőtt Leányzó anyukája lettem! Tündim tegnap töltötte be a 18. életévét. Fotók most nincsenek, szolid volt az ünneplés, mert a családunk hiányos, még Babookám vizsgázgat. Eszem-iszom, dínom-dánomra majd akkor kerül sor, ha meglesz a 4. félév, valamint az informatika érettségi.
Egy elmaradásomat pótolom a következő fotóval. Naomi barátnőmtől kaptam még egy korábbi cserebere kapcsán. Nagyon praktikus és nagyon szép, Naomi romatikus alkatát tükröző tartócska. Nem sok lakója van, mert sok-sok ufómban pihiznek a varázstűim.
Újabb dicsekvés: Bibííí, van ám nekem egy hozzám nagyon közel lakó tűbarátném, Irenka, aki bevezetett a fonaltúrás rejtelmeibe:o) Két hete egy pénteki délutánon egy rövidke időre összefutottunk, és gyorsan túrtunk egy keveset. Mondanom sem kell, üres kézzel egyikünk sem távozott. Találtam nagyon jó kinézetű akril-nylon keveréket (elsőre elég bizarr), DE szatyornak szántam, és eddig nem is csalatkoztam. Mutizni még nem tudom, mert nem sok látszik belőle. E hét pénteken a turi fele volt dolgom, és mivel nem tagadhatom meg önmagam, betértem egy fordulóra. Új készlet nemigen érkezett, a múltkoriak köszöntek rám, de jól beletúrkáltam a kosarak mélyére, és találtam egy különleges darabot: pici akril, pici len, sok pamut. Hoztam haza belőle 4-et (jó néhány ott maradt), gondoltam, ez is jó lesz szatyornak. Egyébként azért emlegetem sűrűn a szatyrot, mert fonalrendezkedésbe fogok kezdeni hamarosan, és azt találtam ki a kis okos agyammal, hogy valami rúdfélére felaggatva a szatyrokat tárolom majd a fonalaimat. Hát, köthetek jó néhány szütyőt, az már egyszer biztos. 
Igen-igen nagy szerencse ért a napokban, Barkáéknál főnyereményt nyertem! Hova is kerülhetne a legjobb helyre, ha nem hozzám:o), amilyen hörcsögölő vagyok. Ezúton is szeretnék gratulálni minden nyertestársamnak, jó kis játék volt ez! Örök hála Barkáéknak! Egy-két napon belül ki is gondolom, mit szeretnék venni a sok-sok barkabankócskámból. 
Itt pedig az én drága Emberem hétvégi fogási teljesítményei: egy 4 kg ill. egy 2 kg körüli pontyocska, akik a mai napon...
Mutogatnivaló kötöményeim még nincsenek, úgyhogy mára ennyi voltam:o)
Nagyon örülök, hogy egyszer, egy szörfölés alkalmával ráakadtam egy olyan videóra, ahol bemutatják a láthatatlan oldalvarrást. Tényleg szép lesz így a végeredmény. 
Kürtös kalács
Néhány nappal ezelőtt az én Emberem beszerezte a dorongokat, én pedig nagy bőszen keresgéltem a neten recepteket. Persze, megint nem kellett messzire mennem, csupán Marcsi blogjáig, ugyanis épp akkor született meg a kürtöskalácsos bejegyzése. Végignéztem a videót néhányszor, lejegyzeteltem a receptet, és vártam, hogy az én okos és ügyes Emberem elkészítse a sütőalkalmatosságot. Mint oly sok minden nálunk, ez is motorikus technikát kapott:o) 
Ez pedig egy másik furmányosság, eredetileg így néz ki. Érdekes egy technika, egyszerre kötődik az alsó és a felső sor is. Néhányszor végig kell nézni az ajánlott videót, mire az ember megérti, illetve el tudja készíteni a kezdő sort. Néhányszor félretettem, de aztán a kíváncsiságom erősebb volt, így kiszenvedtem magamból. Nem mondom, hogy a kedvenc technikám lett, de azért még biztos fogom alkalmazni. Aztán az első sor nagyon-nagyon szorosra sikeredett, elég volt végigkötni, utána már csak róttam a köröket, mint a bolond:o) Ez készült belőle:
Érdekes volt egyébként a formára igazítás is, egy fél órát biztos eljátszadoztam vele:o) Végül egy jó nagy sáltűvel fogtam össze a csavart részt, hogy ne csavarogjon ott nekem:o)
Teljesen rabjává váltam a limaraságoknak! Olyannyira, hogy még fertőzök is, a szomszédasszonyom oda van teljesen, így valamelyik nap kistafírungolta magát, kacsasütő jénai, kenyérsütő gép került a birtokába. Tegnap este elkészítettük az öregtésztát, most megyek hozzá nemsoká, és elkészítjük élete első sk. kenyerét:o)
Amanda gazdát keres ennek az édes, engem a Csillagok háborújában szereplő Jar Jar Binks-re emlékeztető nyuszifülnek. Játszatok Ti is!
És jöjjön, amire a címben már utaltam. Még mondja valaki, hogy az én férjem nem törődik a hobbimmal:o) Zárójelben jegyzem meg, hogy én szoktam ezt mondani:o) 
Nagyon örültem neki, sokkal kényelmesebb így a gombolygatás. Már néhány motringon leteszteltem, csudijó:o)
Nórin, aki teljes harci díszben pompázik:o) Eléggé frusztráló már maga a jelenléte a nappaliban, hátmég úgy, hogy Éva-kosztümben pompázott napokon keresztül. Túrtam a szekrényben, és ezeket az anorexiás-méreteket találván felöltöztettem. Tündim is előtúrta a valamelyik buliról megmaradt "csodaszínű" parókát, így már teljes az összhang:o) Bevallom, így is elég bizarr a jelenléte, keresek majd neki egy jobb helyet, 200 m2-en csak találok:o)
Megmutatom az Andi barátném blogszülinapi játékán nyert ajándékomat, ami egy csodaszép pinkeep. Andi ebben a bejegyzésében dühöngött a postáskisasszonyuk undokságáról, én ezt most fotóval is alátámasztom, és halkan megjegyzem, teljesen jogos a felháborodás. Andikám, azért a levélkén lévő rózsákkal kárpótolva lettem:o)
A fotózáskor odalopódzott a nemrég megérkezett 200 hullámos mintát tartalmazó könyvecském is, aminek lapozgatása közben (ahelyett inkább főznék már) igen-igen beindult a fantáziám:o)
