Fonalak és munkák

Elég régen jelentkeztem már kötésügyileg. Sok minden történt mostanában: megérkeztek a szépséges fonalaim, íme:

Nagyon szépek, csak roppant vékonykák. Hímzőfonalnak is kiválóak, Baboo már ki is próbált egyet. Kötni nagyon nehéz vele, mert nagyon csúszik, épp ezért rendeltem gyorsan bambusz kötőtűket innen. Mivel nagyon színesek, a csipkeminta egyáltalán nem mutat rajtuk, épp ezért fogalmam sincs, mit kellene belőlük kötni. Ötleteket várok!!!

Viszont van köztük egy sötétszürke, szépséges mohair, na őt jó kötni, az ifjabbik leánykámnak el is kezdtem egy kedvenc mintával egy széles sálat.

Közben kötöttem maradék fonalból egy Swallow Tail kendőt. Szegényke több sebből vérzik: Pechemre a fonal az alsó mintánál elfogyott. Mivel roppant türelmetlen ember vagyok, azonnal kellett a fonal, így kocsiba pattanva elrobogtam egy boltba, ahol természetesen olyan fonal nem volt. Így vettem másfélét, sem anyagában, sem színében nem igazán passzol, de annyira nagyon nem feltűnő. Továbbá eltévesztettem a kezdést, elég későn vettem észre, már nem volt kedvem visszabontani. Így aztán az enyém lett, magamnak még úgysem kötöttem mostanában semmit.

Mostanság nagy terveim vannak, Erikánál beleszerelmesedtem az Ene-kendőbe, a mintáját filózgatom. Na, ehhez szeretnék szépséges gyapjú fonalat. Ahogy észrevettem, többünk agytekervényei egyfelé mozognak (én nyafogok valami szép fonalért, mások meg dolgoznak helyettem; részemről nem igazán illedelmes viselkedés), Erika és Anice MAGYAR forrást talált. Én már kértem is mintákat, remélem, a jövő héten megérkezik. Addig viszont lenne itt egy-két félben lévő munka, pl. két zokni:

Továbbá egy nagyon kedves volt kolleganőmet, aki Katalin, én még nem köszöntöttem meg úgy igazán (szégyenlem magam, de méregtelenítettem és betegeskedtem), most készül számára két sk. ajándék, egy pár zongorakesztyű és egy sál:

Ma egyébként egész jó napom volt, megtanultam, hogyan kell aláírást, fényképekből pedig montázst készíteni.

Alkotásteli, szép hétvégét kívánok Mindenkinek!

Ismét játék!

Nagyon kedves Blogbarátnőm blogszülinapját ünnepli, és játékra hív minket. Aki még nem ismeri Naomit, nézzen szét nála, de előtte az állát támassza fel, mert ha ez elmarad, leesik, és áll nélkül nem élet az élet! Játékra fel!

Játék!

Edelweiss játékra hív minket! A nyeremény egy csodaszép karkötő. Csodás munkái vannak, érdemes nézegetni őket

Én is kaptam!

Néhány perce nagy megtiszteltetés ért, Anice-től baráti ölelést kaptam, melyet ezúton is nagyon köszönök.



"Lényege, hevenyészett fordításban: "Ha blogolsz, hiszel a "proximitásban" a térben, időben és kapcsolatokban való közelségben és teszel is érte. Ezek a blogok különösen varázslatosak. Íróik célja, hogy barátokat találjanak. Nem az anyagiak vagy a hatalom érdekli őket.Reméljük, hogy amikor kibomlik a szalag az üzeneten, még több barátság fog születni. Figyeljünk oda jobban az ilyen blogokra! Add tovább nyolc újabb blogolónak és mutasd meg ezt a leírást is!"

Elég rövid ideje vagyok tagje ennek a csodavilágnak, és máris barátokra leltem. Nagyon örülök neki!
Ez a blogvilág maga a "csuda". Mindenféle személyes ismeretség nélkül, csupán kétkezi alkotásaink által találkozunk lelki- és alkotótársakkal. Nagy szó ez ebben a mai rohanó világban. Szinte minden nap jut idő a kreatív társakra, sokszor órákat el tudok nézelődni köztetek! Szívemhez különösen közel állnak a kötős lányok, de szoktam barangolni más tevékenységet űzők oldalain is. Csodás alkotásokat lehet látni, melyek mind-mind nyilván tükrözik alkotójuk személyiségét, egy darabkát belőlük. Így ismeretlenül is vannak elképzeléseim néhány társamról, hogy milyen lehet ő, milyen a környezete, és mi az érdeklődési köre. Nagyon szeretem, hogy a kreatívkodáson túl néha-néha megvillannak egyéb gondolatok, akár csak úgy a világról, filmekről, könyvekről. És persze ezeket a gondolatokat lehet tovább szőni mail-eken keresztül. És a kis csemeték fotóiról nem is beszélek! Elbűvölő mindegyik! Nos, e rövid idő alatt úgy érzem, barátság van készülőben (vagy már ki is alakult?) Mónikával és Anicével. Jaj-ja, a varrógép nagy mesternőjét, Naomit ki ne felejtsem a sorból. Ő különösen nagy csoda a számomra. Tündéri, elbűvölő, imádon olvasni a sorait, alkotásainak nézegetésével pedig nem lehet betelni. Továbbá van szerencsém néhány darabját élőben is nézegetni.

Baráti ölelésem tehát Anice-é, Moncsi-é és Naomi-é.

Újabb felismerés!

"Máma" megint okosabb lettem. Sosem késő, azt gondolom. Még a végén megtanulok itt kötni! Bolyongásaim közepette elkeveredtem erre az oldalra, ismeritek? Na, itt aztán végre láthattam szépen, lassan a fordított kötést is .
Hát, mit ne mondjak, elég volt a kezemnek erre ráállnia. És sokkal lassabban megy, mint az én fordítottam. De be fogom gyakorolni, egy gyönyörű csipkesálért csodafonalból mindenre képes vagyok. Az elkészülési időt azonban valószínű meg fogja hosszabbítani. De tél és tavasz lesz jövőre is, a kendők remélem, akkor sem mennek ki a divatból.
Aki rendelt már erről az oldalról, megosztaná velem a tapasztalatait? Szállítási idő, fizetés módja stb. Előre is köszönöm

Nagy felfedezés

Ma kora reggel hatalmas felfedezést tettem. Lehet, hogy kinevettek érte, de én kb. 25 év kötés után jöttem rá egy nagy csodára. Még 41 évesen is tanul az ember! Felfedezésem apropóját az adta, hogy csodálatos kendőmintát találtam Helen oldalán, és mivel angol a szentem, Babookám segítségét kértem. Az angol jelöléseket már nagyjából ismerem, egyéb tudnivalók miatt kértem a segítségét. Azt hiszem, sikerrel jártunk. Meg is kötöttem egy mintacsoportot belőle, szép lesz, ha megérkeznek a csodálatos fonalkáim Erikától. Csodás darabot szeretnék kötni belőle. Éppen ezért gondolkoztam el, hogy az én csipkemintáim egyik fele soha nem olyan szép, mint a fotókon.

Arra már régebben, mióta blogolok, rájöttem, hogy én nem úgy kötök, mint sokan mások, (ezt Gabella oldalán is tárgyaltuk már), az én sima szemeim így állnak a tűn:

Ezért nem sikerül szépre az a minta, amiben 2 sima szemet kell összekötni, a végeredmény ilyen szokott lenni:

Ma reggel végignéztem a http://www.knittinghelp.com/videos/knitting-glossary oldalt, és a felfedezésem a következő: azokat a szemeket, amiket csak simán össze kell kötni, tehát nem 1 szem leemel, 1 sima, és áthúzás (ez nekem szépen kiadja a mintát), megfordítom, hogy úgy álljanak a tűn, mint ahogy az angol videók mutatják, illetve ahogyan zoknitűvel körbenkötéskor is állnak. Természetesen a szemek ilyetén állása miatt a zoknijaim fogyasztása is szépnek mutatkozik.

Ezt kipróbálva a végeredmény ilyen lett, tehát ugyanolyan szép a fogyasztás, mint az "1 szem leemel, 1 sima és áthúzás"-os módszerrel.

Nehogy megfájduljon ám a hasatok a sok nevetéstől!

B.Ú.É.K!

Kívánok Mindenkinek az újévben 12 hónap egészséget, 52 hét szerencsét, 365 nap nyugalmat, 8760 óra szerelmet és 525600 boldog percet!

Egy kis nyár a télben!

Na, nekem tényleg szó- és képmenésem van ma! Ezt most hozta fel Leánykám az üvegházból, a muskátli utolsó virágai! Hát nem csodás a természet, na meg az üvegház? Majdnem szilveszterkor virágzó muskátli!

Megkésve bár, de törve nem ...

No, a lassított Anya megérkezett!

Szeretném megmutatni, miket kaptam még Karácsonyra kis családomtól, azon túl, ami a Baboo-kám blogjában már látható: egy gyönyörű hímzett rózsa, amit "kicsi" lányom, Tünde készített, valamint Baboo, nem saját készítésű ajándéka, kötőfonal, illetve kötős könyv:

"Kicsi" férjem családi meglepi ajándéka ez a csodálatos, kézi festésű tányérkészlet. Egyáltalán nem giccses, sok szép állat (őzike, szarvas, túzok, vadkacsa, vaddisznó) van rajtuk:

És néhány darab azokból, amiket én készítettem Lánykáimnak.

Baboo kézmelegítője, melynek elkészítésében nagy-nagy segítségemre volt christine, örök hála érte. Továbbá egy kendő, amit nem egészen így képzeltem el, de így sikeredett, és sajna csak tegnap lett kész, végezetül egy tűpárna és egy ollóőr ollócskával, melyek a tuparna-s Lányok segítségével kerültek a fánk alá.

Ifjabbik leányzómnak, a nagy cicabolond és kezdő xszemezőTündikének készült ajándékaim: egy helyes kis tűtartó, telis-tele hímzőtűkkel, illetve egy lusta macska, köszönet a mintákért és szakszerű leírásért ancsa-nak, illetve egy kis ollóőr (saját minta) egy "tűpárnás" ollócskával, végül Neki is egy kézmelegítő, saját mintával. Készül egy sálacska is, még elég kezdetleges állaptban van, de azért hamarosan elkészítem (remélem):

Ezt a hosszú időt, amit most itt blogolással töltök, lehetővé teszi az, hogy fő a kocsonyám, illetve kisült a sakkszeletem tésztája, most épp préselődik, és a méteres kalácsom tésztája, ami éppen hűl és várja a fincsi tölteléket:

További szép, alkotásteli napot, és szilveszteri készülődést kívánok Mindenkinek! Voltam Nöné, akinek szó- és képmenése volt!

Jelentkezés

Kedves Blogolós Társaim!
Elnézést kérek, hogy ilyen soká jelentkezem! Köszönöm Mindenkinek, aki kellemes ünnepeket kívánt nekem. Elég sok minden történik velem mostanában, és mondhatom mégis azt, hogy semmi. A legfontosabb, hogy szenvedőset játszok már több mint két hete. Ízületi gyulladásom van mindkét lábamban. Iszonyatos fájdalommal és sok esetben mozgásképtelenséggel jár ez a dolog, amit eddig soha nem tapasztaltam. Úgyhogy a várva várt karácsony számomra nem úgy zajlott, ahogyan azt én elterveztem. Azt gondoltam, hogy 4 hosszú év után végre nem kell vizsgára tanulnom, nem kell beadandó dolgozatokon görcsölnöm, nem kell a szakdolgozathoz anyagokat keresgélnem, hanem végre Leánykáimmal nagyokat sütve-főzve, kötögetve-hímezgetve készülünk a szép ünnepre. Na, ebből nem minden valósult meg. Elég szegényesre sikeredett a menüsor, a sütikről nem is beszélve, éppen csak megfőztem, már "szaladtam" is pihenni egy sort. A sok pihenés után pedig szinte nem tudtam lábra állni. Egyik este a Lányok beleültettek a számítógépes görgős székbe, és azzal gurultam a lakásban. Hát, akár nevetni is lehetett volna rajta, én inkább a zokogást választottam. Hosszadalmas gyógyulás vár rám, de remélem, elérkezik hamarosan az az idő, amikor ismét tudok szaladni. Kynjaim közepette kötni sem nagyon volt kedvem, úgyhogy ajándékaim csak részben készültek el. Babookám majd fényképez, és felteszem az általam készített dolgokat, illetve az ajándékaimat is. Remélem, a technika ördöge most már békén hagy minket, és egy időre szünetelteti a csíntevéseit a mi hálózatunk tájékán. Marha rossz net nélkül napokon keresztül!
Kellemes pihenést és alkotást kívánok Mindenkinek!

Hógolyó

Hógolyót kaptam Leánykámtól, hát lássunk rólam néhány dolgot:


1) Horoszkópod: Rák. Nem igazán foglalkoztat a horoszkóp, ezért most néztem utána a Rákra jellemző tulajdonságoknak. Van bennük igazság a személyemet illetően, pl. szeretem, ha a férfi a kezdeményező; határozott társra van szükségem; félek a kudarcoktól; a házi tűzhely védelmezője vagyok; nem szeretek elmenni otthonról; nem vagyok fukar, de megfontoltam költöm a pénzt; jó anya vagyok (szerintem); ha szükséges, nagyon aktív tudok lenni; hangulatom gyakran változik.

2) Egyéb esemény azon a napon, amikor születtél: nem tudom, még nem igazán voltam magamnál, elég volt megszületnem.

3) Ha nyernél a lottón: Mivel nem lottózom, nem is gondoltam bele, hogy mi lenne, ha...

4) Rossz szokás, de nem nagyon tudsz megszabadulni tőle: ha rossz kedvem van, valamelyik családtagomba biztosan belekötök, hogy ezt "miért így...", vagy "miért nem..., továbbá dohányzom. Bár, ha nagyon akarnám, meg tudnék ettől a rossz szokásomtól szabadulni. Csak...

5) Ha web böngésző: csakis a Google

6) Ha koffein: évtizedek óta napi 3-4, mostanában általában 2, az is 3in1-es

7) Színeid ruhában: a pasztel színeket kedvelem.

8) Most mi van rajtad: világoskék farmernadrág, szürke-rózsaszín csíkos pulóver.

9) A legutóbbi könyv, amit kiolvastál: Dr. Lenkei Gábor: Méltósággal megszületni és szülni. Ajánlom mindenkinek, annak is, aki már túl van ezen a csodálatos eseményen, és annak is, aki még ezután tervezi.

10) Ha háziállat: kutya, macska, tengerimalac

11) Ami soha nem választanál háziállatnak: aminek nincs lába.

12) Amit a legjobban szeretek magamban: Hm... Nem is tudom most így hirtelen.

13) Tíz év múlva ilyenkor hol látod magad: Boldog nagymamaként Bocskaikertben terelgetem a kisunoká(i)mat, és fonalhegyek közepette gyártom a szebbnél szebb csipkekendőket.

14) A legutóbbi nagyon jó élményed: a férjem befejezte a méregtelenítő programot, megszabadult minden csúnyaságtól, ami a szervezetében összegyűlt 45 év alatt. (Sajnos én még nem, úgyhogy egyedül kell még néhány napig járnom).



Úgy gondolom, röviden ennyit rólam.

Váasztottaim: ercsu27 és horanna

Bánatos vagyok!

Jesszusom, ahogy ránéztem az időmérőre, elkapott a bánat érzése. Nagyon rövid az idő a szeretett ünnepig! És én még semmivel nem vagyok kész!!! Csak ide kapok, oda kapok, ez is félig, az meg még sehogy sem, csak a fejemben. Vészesen telnek a napok. Egyszerűen nincs időm alkotni, néha pár perc, de szó szerint, lopott idő a kötésre. És még csak egy hét telt el a méregtelenítésből. Borzasztó hosszú idő alkotás nélkül, minden délután fél 3-tól este 9-ig csak izzadás, vízivás, zuhany és pisilés. Még legalább egy hét, ha minden jól megy. A háztartásom is szalad, most hónap elején sok az adminisztráció, ügyintézés, állandóan jövök-megyek délelőttönként, aztán gyors főzés, szendvicskészítés, zöldségaprítás, táskapakolás, és már el is érkezett a fél 3, az indulás ideje. Este 9-kor beesés a lakásajtón, mosógép indul, Gyöngyike bevágja magát a kanapéra, köt 2 sort, és már majd elalszik. Hogy lesz ebből ajándékhalom? Remélem, terveim legalább 50 %-a azért megvalósul. Ma reggel nagyon meghatódtam, amikor elolvastam Leánykám bejegyzését, és sokkal jobb kedvem kerekedett. Örülök, hogy Ő örül, és örülök, hogy kedves blogos Barátnénk boldogságot csempészett a monoton hétköznapokba! Köszönöm Neked, drága Noémi!

Lidl-s kötés-horgolás

Ma reggel átszaladtam Hajdúhadházra a Lidl áruházba, mivel valamelyikőtök hírelte a fonalakat-tűket. Hát, a választék nem volt valami bőséges, de azért nem jöttem haza üres kézzel. Vettem horgolótűket (1,5, 2,0 és 2,5), körkötőtűket (3,0-4,0-2,5-3,5) és zoknitűt (3,5). Körkötőtű volt még 5-ös, 6-os, zoknitű 2,5-es és 3-as, hosszű tűk is voltak, de azokat nem néztem meg. A fonalak nem nyerték el a tetszésemet a színük miatt, lila ezüst szállal, fekete arany szállal, illetve bolyhos fonal elég rikítós melírozott színekben. Ezek nem az én világomba illőek. Vannak horgolócérnák jó nagy kiszerelésben (40 dkg), hófehér illetve halványdrapp ezüstszállal (hogy ez minek bele?), úgyhogy vettem egy fehéret. Hogy mikor horgolom el, még nem tudom, de nem kér enni. Lányok, nézzetek szét, amíg van mit!

Nem vesztem el!

Rádöbbentem, hogy milyen régen jelentkeztem. Ennek többek között egyik oka az, hogy most friss munkáimat az ünnepre való tekintettel, illetve, mivel Leánykáim is blogolnak, nem mutatom egyenlőre. Másik oka az, hogy most kb. 2-3 hétig délután és este egyáltalán nem lesz időm a kötésre, ugyanis egy méregtelenítő programban veszek részt du. 3-tól este ki tudja meddig. Ez idő alatt futásban illetve sok-sok szaunázásban van részem, hogy a sok méreg a bőrömön keresztül eltávozzon a szervezetemből. Még nagyon az elején tartunk Férjurammal, ma megyünk második alkalommal. Másik fontos dolog a min. 8 óra alvás, ezért én, az éjszakai bagoly már tegnap este 3/4 10-kor nyugovóra tértem. Be kell valljam, nagyon álmos voltam, biztos a 2,5 óra szaunának köszönhetően. Na de ha letelik az idő, mind testben, mind lélekben sokkal egészségesebb leszek, és újult erővel igyekszem behozni a lemaradást. Csak hát az a jó néhány óra nagyon hiányzik az alkotásra, tegnap is úgy elgondolkodtam, hogy mi lenne, ha hoznám a kötésemet, és izzadás közben alkotnék. A férjem kiröhögött, hogy jól néznék ki ott csöpögő testtel, amint böködöm a zoknikat. Na, erről ennyit.
Most azonban, hogy ne gondoljátok rólam, csupán a zoknikötésben mélyedtem el teljesen, újkori kötögetéseim közül néhány. Az első kettő blogbarangolásaim "találmánya", Hortenzia oldalán találtam, és kaptam sok-sok segítséget Tőle a Kirihez. Ezúton ismét megköszönöm Neki. Az utolsó pedig az egyik, általálam kevésbé kedvelt bolt áruja, nagyon megtetszett, érdekes fonal. Kötni már kevésbé szerettem, készült belőle egy másik színben is, csak arról nincs fotó.

Nagyon tetszenek a csodás csipkekendők, melyeket néhányatok blogjában láttam, és el is határoztam, hogy megalkotom azokat, amelyeknek tudok mintáját szerezni (angol tudás hiánya). Most már csak jó fonalak kellenek hozzá, hamarosan ez is sikerülni fog Ercsu segítségével.

Ja, és én is vettem Bori csodás alkotásaiból egy kötésjelölőt, csak most a fényviszonyok miatt nem tudok fotózni. Egyszerű, de nagyszerű, csodás kis darab.

Valamit elbaltáztam, néhány gondolatom elmentettem piszkozatként, néhányat most írtam hozzá, de a dátumot nem tudomá átállítani, szóval a bejegyzésem november 26-ai.

Cím a szokásos

Jelentem, a zoknisarok készítésének fortélyaival ismerkedem, kedves blogolós társaim elárasztottak segédletekkel, amik roppant jól hasznosíthatók. Tegnap, mivel nálunk egész délelőtt nem volt víz, semmi hasznos dolgot nem tudtam csinálni, ígyhát a net-en lógtam. Természetesen ez is nagyon hasznos dolog. Találtam én is zoknisarokra egy variációt, ami szintén nem bonyolult, és roppant ötletes. A sarok utólag van belekötve a zokniba, és egy erős kopás esetén cserélhető. Íme az oldal: http://xfree.hu/album_show.tvn?aid=132582

Szóval, tegnap este kipróbáltam az egyik módszert, és nagyon meg vagyok elégedve az eredménnyel. Csak már tovább nem volt kedvem folytatni, mert nagyon álmos lettem, ami nem is csoda, mert hetek óta éjjel 1 körül fekszem, és 3/4 6-kor pedig kelek. Mutatom az eredményt, mire jutottam eddig.

Megint zokni

Elkészültem mind a kétféle zoknival. A legfontosabb, hogy hordhatóak, legalábbis a lakásban papucs helyett. Elég vastag fonalból készültek, így sem a papucsba, sem a cipőbe nem megy bele. Picit nagyok is lettek, de hát ez volt az első, tanulásnak jó volt. Igazat kell, hogy adjak Mónikának abban, hogy a Praktikás, két tűvel készült zokni csúnyább, bár igyekeztem szépen összedolgozni, azt gondolom, ez sikerült is. Íme!

Viszont nekem formára sokkal jobban tetszik, mint az 5 tűvel készült, az nekem továbbra is olyan ormótlan.

Gondolkodom a kettő kombinálásán. Segítséget szeretnék kérni abban, hogy aki másfajta saroktechnikát ismer, magyarázza már el nekem a készítését! (légyszi-légyszi) Angol nyelvű oldalt találtam, de nekem az, hogy is mondjam csak, kínai, akarom mondani angol, és én azt nem értem. Előre is köszönöm!

Vásárlás

A mai délután jól sikerült! Első nekifutásra SIKERÜLT csizmát venni Tündinek! Na, ezt sem gondoltam volna. Na jó, a Deichmann minden, nem magas sarkú csizmáját felpróbálta. Végül is az Ő szíve vágya nem teljesült, mert a csizma nem hosszú szárú, de hát így jár az, akivel a természet kiszúrt. Azért ez is aranyos (nekem, mint anyának, tetszik), bőrből van, remélem, strapabíró is lesz. Előtte antikváriumban is voltunk, kellett Neki a suliba egy könyv, közben én is nézelődtem, és ezekre a csodákra bukkantam.

Potom pénzt, 300 ill. 400 Ft-ot kértek érte. Na persze, '72-ben és '73-ban kemény 24 Ft volt az áruk. Átlapoztam, és nagyon vicces dolgokat találtam benne. Azért már egy-két kérdésemre is választ találtam benne a mumus-kötésemmel, a zoknikötőtűvel kapcsolatban. Majd ha több időm lesz, behatóbban tanulmányozom.

Nagyon izgatta a fantáziámat a Praktika újságos zoknikötés, ezért nekiestem és ennyire haladtam. Kíváncsi leszek, hogy mutat az oldalak összedolgozása. A sarka és az orra tetszik. Ha a többi része nem igazán néz majd jól ki, akkor összekombinálom a körbekötéses módszerrel. Amúgy ez számomra haladósabb. Csak ne kellene visszafelé fordított sorokat kötni, azt nagyon nem szeretem.

Ismét zokni

A tegnapi postával megérkezett a Praktika decemberi száma, mely csodásabbnál csodásabb dolgokat tartalmaz. Végiglapoztam, aztán alaposabban böngészgettem néhány, főleg kötős dolgot. Bocsi baboo. Erre az újfajta zoknikötésre bukkantam. Persze lehet, hogy csak az én számomra újdonság, de engem, aki még csak ismerkedik a zoknikötés rejtelmeivel, megnyert magának. Amint kész a türkiz zokni a hagyományos 5 tűs technikával, ezt fogom kipróbálni. Aztán, ha nem sikerül, vagy nem lesz igazán szép, még mindig menthető a fonal. Ezt szeretem nagyon a kötésben, hogy könnyen alakítható, formázható. Igaz, fáj az ember szíve, amikor több órai munka a semmibe vész, de az újraalkotás öröme feledteti a keserűséget.

Mostanság mást is "bökögetek" (ahogy a Férjuram szokta mondani), de azok még nem publikusak.

Ma délután sajnos nem lesz időm kézimunkázni, mert Debrecen városát veszem a nyakamba Másodszülöttemmel, csizmavásárlás céljából. Ezt minden év ilyen tájékán megejtjük, rongyosra járjuk a lábunkat, és vagy üres kézzel térünk haza, vagy megveszünk valamit, csak hogy legyen. Szegénykémnek egyáltalán nem nőcis a lába, torkos a lábfeje, nagyon széles a vádlija, na erre tessék nekem csizmát találni! Meg jönnek még hozzá a kívánalmak, pl. hosszú szárú és divatos legyen, és az én kívánalmam pedig egy elfogadható és megfizethető ár. Bízom benne, hogy az idei november szerencsésebb lesz ebből a szempontból.

Meg tudja nekem Valaki mondani, hogyan kell úgy képeket feltenni, hogy az nagyobb méretben is megtekinthető legyen mások számára? Előre is köszönöm!

Apróságok

Tegnap este, miután befejeztem az egyik zoknit, nem volt kedvem nagyobb munkába belevágni. majonezknitting-nél láttam egy aranyos kötött nyuszit, azt próbáltam ki. Tényleg hamar elkészült maga a kötés, a formába öltést kiadtam "bérmunkába". Ez lett belőle. ancsanaplo-nál pedig erre a csigára bukkantam, a pofiigazítás szintén bérmunka eredménye.Ma délelőtt pedig, csak hogy legyen egy kis desszert, ilyen kis guszta és finom pudingos muffint sütöttem. Igen hamar el is fogyott, ez az egy maradt belőle mutatóba.

Nálunk járt a Mikulás...

és itt is maradt, legalábbis az egyik alteregója. Elkészültem ezzel a kis csodával. Örülök neki, és a Szegedről nemrég hazaérkezett Nagylányomnak ajándékoztam, hogy vigyázzon Rá a nagy messzeségben. Kaptam érte egy nagy-nagy puszit. Ancsa nagyon részletes és precíz leírása alapján készült. Tudom ajánlani mindenkinek, könnyű a megkötése. Az apró részletekkel, a formába öltéssel, töméssel, varrással sokkal többet bíbelődtem. Nem is lett teljesen olyan, mint a minta, ez egy kicsit ducibb, olyan mikulásosabb. Íme Ő:

Miki

Ma nagyon boldogságos vagyok, lehetne mondani, hogy jó napom volt. Igaz, hogy hajnal fél 3-kor feküdtem le, de nem a lentebbi kép miatt. Hónap végén, hónap elején sok a meló, a könyvelésnek össze kell szedni a dolgokat, sok-sok papír, fúj, már undorom van tőle. A boldogságom tárgya, hogy titokban, a Férjecském meg ne lássa, készül a miki. Na, nem feltétlenül a meglepetés miatt, csak hát, szerinte a kötögetés helyett más hasznos dolgot is lehetne csinálni, mint pl. a spájzban rendet rakni. Mondjak valamit? Igaza van, de ez sokkal izgalmasabb. Már csak a leges-legfontosabb része, a törzse hiányzik, de azt hagytam a végére. Ancsa szipi-szupi leírása alapján csodálatosan lehet vele haladni. Ma vettem babot, és holnap elkészül hozzá a babzsák is. Már alig várom, hogy kész legyen! Aztán megmutatom Nektek is!

Játék

Hogy én se maradjak ki a játékból, Libuska meghívott.

Szabályok:

1. Ha téged jelölnek ki, rakd ki a blogodba ezt a képet és írj egy bejegyzést a gyerekkori emlékeidről.
2. Nevezz meg 7 bloggert, akinek szívesen továbbadnád a feladatot!
3. Linkeld be a blogok címét! Azt is, akitől a "díjat" kaptad!
4. Privát üzenetben értesítsd a kiszemelt bloggereket!

Bevallom őszintén, nagyon nehéz volt számomra ez a feladat. Akármennyire is gondolkoztam, igazán ütős, szép élmény nem jutott az eszembe. Talán nem is volt? Kellemetlen annál inkább, de azzal nem rontom a játék hangulatát. Álljon itt egy olyan emlék, ami napjaink egyre rohanóbb világában nagyon sokszor eszembe jut. Régen (30 évvel ezelőtt) nagyon szegények voltak a szüleim. Albérletben éltünk, nagy spórolás volt a saját lakás beugrójára. Divat terén én mindig kullogtam az osztálytársaim után, ha nekik Levis farmerük volt, én akkor kaptam meg életem első Trapper farmerét. Ennek ellenére minden szombaton vagy vasárnap hármasban irány a debreceni Nagyerdő, vidámparki és állatkerti látogatással egybekötve. Az úton állandó volt a kirakodó vásár, és nem telt el olyan hétvége, hogy ne kaptam volna valami apróságot, többnyire gyűrűt (gyűrűmániás vagyok azóta is). És a nap megkoronázása egy éttermi ebéd volt vagy a Vígadóban vagy a Csokonai Színház melletti, ma Gödör néven emlegetett Hajdúsági Étteremben. A Levis farmeresek életéből valószínű, hogy hiányzott ez az élmény. Csak azt sajnálom, hogy mi ezt nem tettük meg a lányainkkal. Bár manapság anyagilag lehet, hogy megengedhetnénk, de a mindennapi rohanás, az idő hiánya gátat szab. Ha belegondolok, az elmúlt évtizedben alig-alig voltunk négyesben valahol. Hát, ez BORZASZTÓ!!!

Csupán ennyi tellett tőlem. Amennyire időm engedi a nézelődést, nem igazán találtam már senkit, aki ne osztotta volna meg velünk egy-egy élményét, így most sajnos nem tudok megnevezni senkit.

Várakozás

Két napja rendületlenül várom a postást! Még múlt hét csütörtökön interneten rendeltem fonalakat, úgy gondoltam, így egyszerűbb, mint összevárni az intéznivalót, és bemenni Debrecenbe. De sajna közbejött a hétvége. De ma már igazán itt lehetnének a szépséges fonalaim, amit rendeltem. Már nagyon szeretném elkezdeni a tervezett dolgaimat. Igaz, kevéske szabadidőmben kötögetem a türkiz zokni párját. A nagyon szuper Jucuu leírást kombinálom a http://kotes.gportal.hu/gindex.php?pg=26061101 található leírással. És persze kevesebb szemre is kezdtem, így talán kényelmesebb lesz. Egy picit szemrontó nekem ez a fonal, már lámpafénynél eléggé vibrálnak a szemek előttem. Meg az az igazság, hogy kacsingatok már egy másik színű fonal felé is. De ne legyek türelmetlen, főleg, ha ma meghozza a postásnéni a várt dolgaimat. Akkor zokni félre, és jön a piros-fehér-fekete kombináció innen: http://ancsanaplo.blogspot.com/search/label/kötés. Egy gyors fotó, hogy most éppen hol járok.